Messik Márta (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 1. (Budapest, 1981)
Szerkesztő
felvételeknél felperes tanácsait figyelembe vették,, Szerzői /mechanikai/ jogdij azonban csak az általa szerzett és felvett dal után jár, amit meg is kapott» A Fővárosi Biróság az elévülés kérdésében úgy foglalt állást, hogy a munkásmozgalmi lemez-sorozat egységes mű, amelynek egyes lemezei = bár külön is élvezhetők - valódi értéket csak a maguk teljességében képviselnek» A hanglemez-sorozat létrehozásával kapcsolatos folyamatos munka és egységes koncepció következménye az, hogy az azzal kapcsolatos szerzői jogi igény esedékessége az utolsó lemez közzétételének idejében állapitható meg. Mivel pedig ettől az időponttól 5 esztendő még nem telt el, a kereéetet elévülés okából elutasítani nem lehet. A Fővárosi Biróság szerzői jogi szakvéleményt kért a Szerzői Bogi Szakértő Testülettől felperes anyagának felhasználása tekintetében, valamint arra vonatkozólag, hogy az anyag mennyiben tekintendő felperes önálló szellemi alkotó tevékenységének, illetve az ő tevékenysége a szóbanforgó anyaggal kapcsolatban mennyiben alkalmas szerzői jogi oltalomra. A Testület megállapította, hogy "a lemezborítón szereplő müvek egy része ismeretlen szerzőktől származó népdal, amelyeknek nagy része a felperesnek állami szervek megbízása alapján végzett gyűjtőmunkája eredményeként került nyilvánosságra. Ez a gyüjtő-tevékenység önmagában vagy a gyűjtött dalok vonatkozásában, akár ismert vagy ismeretlen szerzőktől származnak is azok, szerzői jogi védelmet nem von maga után. Szükségesnek tartotta a Tanács megjegyezni, hogy a zenetudomány jelenlegi álláspontja szerint paraszt-népzene és munkás-népzene között mint folklór tárgyát képező jelenség között nincs különbség," t Szerzői jogi védelemre alkalmasnak tekintette a Tanács a saját szereeményü dalt és a fordításokat. 90
