Messik Márta (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 1. (Budapest, 1981)

Közös mű

amely színpadi előadás formájában a szerzők együttes mun“ Icájaként ismert, a műnek ilyen formában van jelentősége és értéke* Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a fizikailag szétválasztható részeket külön előadásuk esetén nem önálló műnek, hanem csak az egész mü egy részének lehetne tekinteni * * e

A perbeli mü ilyen egységként vált a nemzeti leül“ túra részévé, benne az egésznek és résznek olyan szoros összetartozása ismerhető fel, amely lehetetlenné teszi részeinek a mü sérelme nélküli szétválasztását*

A Legfelsőbb Bíróság nem osztja azt az álláspontot, hogy a szerzőtársi viszony csak azonos műfajhoz tartozó müvek szerzői között keletkezhet* Való ugyan, hogy a szerzői jogról szóló törvény I* fejezetének indokolása a szerzőtársi viszony példájaként azt az esetet hozza fel, amikor egy színdarabot ketten együttesen írnak meg, ez azonban nem dönti el általános érvénnyel a szerzőtársi és társszerzői viszony elhatárolásának kérdését* Az elhatárolást minden műnél önállóan kell elvégezni* A jogszabálynak nem lehet olyan értelmet adni, hogy közös müveknél akár a társszerzői akár a szerzőtársi viszony mellett vélelem szólna *

Nem lehet a Szjt* 4o* § /2/ bekezdésére és annak indokolására sem hivatkozni* Abból u*i,, hogy a zenemüvekhez irt szöveg, mint szerzői mü, önállóan is védelem alatt áll, még nem következik, hogy a perbeli esetben a zene és a mü egyéb részei a mü sérelme nélkül szétválaszthatók. Ez a rendelkezés egyébként éppen a színpadra szánt zenemű teljes előadására nem terjed ki*

A Sztj* előbbiekben említett rendelkezéseinek a Legfelsőbb Bíróság szerint annak megakadályozása volt a

I

célja, hogy a mü sikerét és időszerűségét biztosító allcotás szerzője ne részesüljön védelemben, ugyanakkor,

74