Messik Márta (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 1. (Budapest, 1981)

Fordítás

felperes és az I. r. alperes fordítását a teljes szöveg filológiai egybevetése alapján is megvizsgálta. Tüzetes és részletes tájékoztatását részleteiben értékelve, a Tanács arra a meggyőződésre jutott, hogy az I. r„ alperes a francia eredeti alapján készítette fordítását, tekintve, hogy a francia szövegben vannak helyek, amelyeket a felperes félreértett, I. r. alperes viszont helyesen fordított: sőt, a felperes fordításából történetesen kimaradt egy mondat, amely megtalálható I. r. alperes fordításában.

Viszont ugyancsak bebizonyitottnak tekinthető a szakvélemény alapján, hogy I. r. alperes felhasználta felperes fordítását, tekintve, hogy felperes fordításában akadnak olyan* félreértések /szaknyelven leiterjakabok/, amelyek I. r. alperes szövegében megtalálhatók, és a helyek egy része természeténél fogva kizárja, hogy ketten azonos módon értsék félre. A Tanács azt is feltűnőnek találja, hogy az I. r. alperes szövegében nincsenek olyan fordítási tévedések, amelyeket a felperes ne követett volna el, valamint azt is, hogy a szórend megváltoztatása és szinonim szavak használata esetén I. r. alperes olykor nem a jobbik, vagy akár a kézenfekvő megoldást választotta, hanem az árnyalatnyi eltérések mintha csupán azért jöttek volna létre, hogy szövege különbözzék a felperesétől.”

A Fővárosi Biróság a Szerzői Dogi Szakértő Testülettől további kiegészítő szakvéleményt is kért a következő kérdésekben: 1. Amennyiben a felperes fordítása a "nyersforditás" szintjét /R. 3. § /2/ bek./ meghaladja, a jogi oltalomtól egyáltalán megfosztható-e? 2. Függetlenül az 1. pontban feltett kérdéstől, mi a Testület véleménye abban a tekintetben, hogy ha az I, r, alperes a felperes fordítására támaszkodott pl. oly mértékben, hogy az összes leiterjakabot is átvette, az átvétel ténye az I. p. alperessel szemben valóban mególlapitható-e, s milyen •- lehetőleg százalékban kifejezett mértékben?- 46 -