Messik Márta (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 1. (Budapest, 1981)

A szerzői jogi törvény oltalma alatt álló mű

felhasználta, a felperes jogelődjének szerzői jogait nem sértette meg, mert ilyen jogok őt nem is illették meg,

A II, r. alperes az I, r, alperessel kötött vállalkozási szerződés alapján járt el. Ha az alperesek között a szerződés teljesítése kapcsán a felperest kár érte, ezért a kárért a II. r. alperes nem felelős, mert az I, r. alperes megbízottjaként járt el, a felperesnek okozott kárért csak az I, r. alperes tehető felelőssé,

A Legfelsőbb Biróság ezután azt vizsgálta, hogy a felperes, illetőleg jogelődje személyéhez fűződő jogait sértette-e az I. r, alperesnek a mü kiadásában jelentkező magatartása. Abból indult ki, hogy a Ptk. 81. §-a általános

érvénnyel védi a személyhez fűződő jogokat, ezeknek a jo-4

goknak a felsorolása a törvényben nem kimeritő, hanem csak példaszerű. A törvény által biztosított védelem tehát minden személyhez fűződő jogra vonatkozik,

A biróság szerint az I. r. alperes akkor, amikor a felperes hozzájárulása nélkül adta ki újból az utcajegyzéket, megsértette a felperes kegyeleti jogait. Az uj kiadás ugyanis az eltérő cim ellenére sem más, mint az eredeti mü javitott változata. Az emlitett jog megsértését a Legfelsőbb Biróság a Ptk. 86. §-a alapján megállapította. A jogsértés a felperesnek kárt okozott, amely jogelődje szellemi tevékenysége eredményének ellenérték nélkül való felhasználásában jelentkezett. Ezért az I. r. alperes kiadót a Ptk. 339. §-a értelmében kártérítési kötelezettség terheli. A kár mértékét a kifizetett tiszteletdij 1/3 részében állapította meg.

Fentiek szerint tehát a Legfelsőbb Biróság a felperesnek Ítélt összeget 1/2 részről 1/3 részre szállította le és annak megfizetésére a kegyeleti jog megsértéséért kártérítés címén az I. r, alperest kötelezte /Pf.III. 20.471/1977/5. sz. 1977. május 23-i Ítélet/.

19