Messik Márta (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 1. (Budapest, 1981)
Jogosulatlan felhasználás
másfajta jogi védelem alá lehetne vonni. Ennek következtében az alperesek által történt felhasználásról beszélni nem lehet. A szakvélemény megállapította, hogy a "felhasználás" olyan fogalommeghatározás, amely jogi védelem alatt álló müvet feltételez. A Fővárosi Biróság a Szakértő Testület szakvéleményét elfogadta. A birói eljárás során a felperes az iratokban foglalt adatokat kiegészítette. A Szakértő Testület eljáró Tanácsának elnökét a biróság erre vonatkozólag ismét kihallgatta, aki kijelentette, hogy a vitás eljárást nem a felperes alkalmazta először, hanem az hazánkban is már régóta szokásos. Az eljárással kapcsolatos módszer alkalmazása pedig szakértőtől elvárható u.n. rutinfeladat. A Biróság megjegyezte, hogy azt a kritériumot, amely a mü részére a szerzői jogi oltalmat biztosítja, sem a Szjt. sem a végrehajtási rendelet nem definiálja. A birói gyakorlat azonban egységes abban, hogy az idézett törvény szerint oltalomban az a mü részesíthető, amely sajátos, önálló szellemi alkotásként jelentkezik. Miután a fentiek alapján a perbeli diplomaterv-feladat javaslata szerzői jogi oltalomra nem alkalmas, ezért annak vizsgálatát, hogy azt az alperesek felhasználták-e, a Fővárosi Biróság mellőzte. Tekintettel arra, hogy a felperes terhére semmiféle jogsértő tevékenység nem volt megállapítható, a biróság a felperes keresetét elutasította. A Legfelsőbb Biróság a Szerzői Bogi Szakértő Testület véleményét szintén elfogadta és a Fővárosi Biróság Ítéletét helyben hagyta. 131