Messik Márta (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 1. (Budapest, 1981)

Jogosulatlan felhasználás

Az 1969-ben létrejött szerződés szerint a felpe^ rés hozzájárult ahhoz, hogy a kizárólagos tulajdonát képező gyapjú állatmintái alapján az alperes saját üzemében gyapjú állatokat gyártson és azokat forgalomba hozza,.

Az alperes azonban a gyapjú állatokat csak a felperes által előirt csomagolásban, a felperes védjegyével volt jogosult forgalomba hozni, a csomagolóanyagot és a márkázott cimkéi a felperestől volt köteles beszerezni, A felek a szerződé“ ses kötelezettség megszegése esetére átalány kártérítési összegben állapodtak meg.

Az alperes 1969, december 31-re a szerződést felmondta, a gyapjú állatokat azonban a felperes engedélye nélkül tovább gyártotta. Miután a régről maradt csomagolási anyag és márkázott cimke elfogyott, azokat saját burkolóanyagában hozta forgalomba. Ezekután a felperesnek sem szerzői dijat, sem kártérítést nem fizetett.

A felperes kártérítést, a jogsértéstől való eltiltást és hirlapi elégtételt kért.

Az alperes vitatta, hogy felperes állatfigurái szerzői jogi védelem alatt állnak. Erre vonatkozólag a Fő“ városi Biróság a Szerzői Bogi Szakértő Testület szakvéleményét szerezte be.

Az eljáró Tanács megállapította, hogy a perbeli gyapjú állat-modellek az iparművészeti mü ismérvéit megvalósító, eredeti szellemi alkotások, és mint ilyenek a szerzői jog védelme alá tartoznak.

Véleményét lényegében az alábbiakban fogalmazta

meg :

1. Az iparművészet egyik legáltalánosabb eszköze a stilizálás, azaz a természeti formáknak esztétikai elképzelésből történő átalakítása. Ezzel összefüggésben a minia115