Messik Márta (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 1. (Budapest, 1981)
Népművészet
lékos mértékének megfelelő dij illetheti csupán,, mert kész müvekről van szó és azok hasznosítása is megtörtént. A megyei biróság a bedolgozó tagsági időszak alatt tervezett és kivitelezett müvek esetében = a keresetnek megfelelően - 2 százalékos dijat ítélt meg, míg a mühelydolgozói időszakban* de munkaidőn kívül tervezett, viszont az alperes eszközeivel legyártott futó esetében 1 százalékos dijat talált megállapíthatónak,, Végül a kiállításra tervezett és készített futóért csak tervezési dijat állapított meg* mert gyártását nem kezdték el* de azt a felperes az alperes rendelkezésére bocsátotta és gyártásra bármikor felhasználható» Ezért a tarifa középarányosaként 20ooo„Ft-ot ítélt meg. A Legfelsőbb Biróság az ítéletet annyiban változtatta meg, hogy a marasztalási összeget a fentiekben említett 2.ooo.-Ft-tal csökkentette. Indokolásában kifejtette, hogy az első fokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg* Elfogadta a Szerzői Oogi Szakértő Testület szakvéleményét is, amely szerint a szőttesek szerzői jogi védelem alá eső iparművészeti alkotások. A kiállításra készített szőttes tervezési diját azonban nem találta megitálhetönek. Ezt a szőttest ugyanis az alperes nem gyártotta, vagyis a felperes által készített tervet nem használta fel. Márpedig szerzői dij fizetésére vagy abban az esetben kerülhet sor, ha a felek között felhasználási szerződés jött létre - bizonyos körülmények között a felhasználástól függetlenül beállhat a szerzői dij fizetésének kötelezettsége /pl. 1969:1X1. tv 29. § /l/ bek., 9/1970. /VI.25./MM sz. r. 3. § /!/ bek., 6. § /!/ bek./. Ha azonban a felek között felhasználási szerződés nem jött létre, szerzői dij csak jogosulatlan felhasználás > esetén követelhető /1969:III. tv 53. § /l/ bek./. Az említett futó tekintetében pedig a felek sem felhasználási 109
