Kelemen János: A budapesti metró története (Budapest, 1970)
I. fejezet. A városi közlekedés kialakulása, jelenlegi helyzete és jövője
közötti forgalomra, kirándulóhelyekre néhány városban sikerrel alkalmazzák. A kétsínes magasvasút az Egyesült Államok néhány nagyvárosában a századforduló időszakában elterjedt tömegközlekedési eszközzé vált. Az akkori idők Amerikájának rohanó tempóját és dinamikáját, zajosságát testesítette meg. A földalattihoz viszonyított olcsóbb megvalósítási költsége révén tört utat magának. Európában, ahol a városok szépsége, a történelmi városképek megőrzésének igénye, az emberek nyugalma — vagyis a pénzben közvetlenül ki nem fejezhető, de az emberek számára elengedhetetlenül fontos tényezők — szerephez jutottak a döntésekkor, magasvasutak csak elvétve létesültek. (11., 12. ábra.) * Valójában mi a metró? Mi különbözteti meg a többi tömegközlekedési eszköztől? A legfontosabb kérdések megválaszolása előtt tekintsünk át néhány számadatot: II. táblázat Tömegközlekedési eszközök teljesítményadatai Tömegközlekedési eszköz Utasszállítási kapacitás egy irányban utas/h Utazási sebesség* csúcsórában km/h Megjegyzés Villamos az utca szintjén 15 000 8...12 3 kocsis szerelvény száraz időben Villamos elkülönített pályán 22...24 000 15...20 3 kocsis szerelvény száraz időben; a vonal teljes hosszán zárt pálya Városi autóbusz 6... 7000 10...15 száraz időben Metró 60 000 30... 40 6 kocsis szerelvény; az időjárástól független teljesítmény * A táblázatban szereplő „utazási” sebesség a megállókban való tartózkodást is magába foglalja. így pl. 30 km/óra utazási sebesség mellett két egymástól 6 km távolságra fekvő állomás között az utazási idő 12 perc, miközben a szerelvény több közbenső állomáson is megáll. 24
