Kelemen János: A budapesti metró története (Budapest, 1970)
VII. fejezet. A metró üzeme
motorikus és világítási fogyasztók igényének megfelelően 380 V-os váltakozóáram jelenik meg. * Az áramellátás többszörös biztonsága ellenére a kétkedő olvasóban felmerülhet a kérdés — az ördög ritkán alszik —, mi történik, ha egész Budapest áram nélkül marad? Elsötétülnének az alagutak és az emberek vaksötétben maradnak? Erre az esetre is van megoldás: a föld alatt szükségáramfejlesztő berendezés is beindítható. Bár ezek teljesítménye a vonatok mozgatásához nem elegendő, a világítást, a mozgólépcsők működését, a szellőztetést képesek fenntartani. Van tehát „pótkötél”, de még tovább folytathatjuk a kétkedést: mi történik addig, amíg a szükségáram-fejlesztőket beindítják? Hátha nem találják meg a helyiség kulcsát vagy a kezelő történetesen éppen nincs a helyén? Az utasok 5...10 percig sem maradhatnak sötétben, mert pánik keletkezne. Erre az esetre is van „pót-pótkötél”: minden állomáson elhelyeztek egy akkumulátortelepet, amely az állomás világítását képes táplálni és áramszünet esetén automatikusan működésbe lép. A kocsikon is van ilyen akkumulátortelep, így az utazók akkor sem maradnak sötétben, ha minden más áramforrás kiesne. * A vasúti üzem pontosságát segíti elő az a központi óraberendezés is, amely a pontos időt mutatja minden állomáson. Vezérlőhelyisége ugyancsak a Deák téren van, az állomási peronok végén elhelyezett órák tizedmásodperc pontosságúak. Az órák mellett egy másik időközjelzőt is lát az utas: a vonatkövetési időközmérőt. Ez a berendezés az előző szerelvény kihaladása óta eltelt időt mutatja, erről is leolvashatja az utas, mennyi időt várakozott, illetve ellenőrizheti a vonatok követési idejét. * Az állomásokon tartózkodó utasok szemmeltartására ipari televíziókamerák vannak felszerelve. Ha baleset, vagy balesettel fenyegető fegyelmezetlenség fordulna elő az utasok között, az állomási személyzet azonnal tudomást szerez erről és gyorsan beavatkozhat. Hasonló célt valósítanak meg az állomási hangszórók is, amelyeken keresztül az utasokat tájékoztatják és ha szükséges, figyelmeztetik a helyes közlekedésre. A vasúti üzem mellett még sok egyéb — úgynevezett segédüzemi —tevékenységet is el kell látni, hogy a metró működhessen. A segédüzem körébe tartozik a mozgólépcsők működtetése, az állomások és alagutak 184
