Kelemen János: A budapesti metró története (Budapest, 1970)

I. fejezet. A városi közlekedés kialakulása, jelenlegi helyzete és jövője

5. ábra. Az első budapesti autóbusz

buszok és az úri hintók lovai igen barátságtalanul fogadták az autóbuszt, úgyhogy a lovakat fel kellett szerelni szemellenzővel.

*

Az első világháború alatti benzin- és gumihiány miatt 1917-ben megszűnt a rendszeres autóbusz-közlekedés és csak 1921-ben indult meg újra.

1923-ban alakult meg a Székesfővárosi Autóbuszüzem. 1932-ben már 100 db Diesel-üzemű autóbusz közlekedett Budapesten. 1940-ben a hálózat hossza 200 km és 289 jármű évente 53 millió utast szállított.

A felszabadulás után Budapesten mindössze 15 db autóbusz maradt, a többi elpusztult a háborúban. Az autóbusz-közlekedés a felszabadulás utáni években ismét rohamos fejlődésnek indult.

1967-ben 1246 autóbusz közlekedett Budapesten, a hálózat hossza 560 km. az évi utasszám meghaladta a 478 milliót.

*

Egyre több autóbusz fut Budapest utcáin. Nagyrészük nagy befogadóképességű csuklós jármű.

... És egyre kevesebb az autóbusz, a reggeli csúcsforgalomban sok utas hiába tolong a megállókban, lemarad, elkésik.

Az utazási igények és az utasforgalmi kapacitás versenyét már az autóbusz sem győzi... Télen, amikor síkosak az utak, még rosszabb a helyzet, a villamos és az autóbusz együttesen sem képes a forgalmat lebonyolítani. Ilyen körülmények között kényelemről, az utazási kultúra javításáról alig lehet szó.

2 A budapesti metró

terrtlf

/UtÚMl

* /

17