Kelemen János: A budapesti metró története (Budapest, 1970)

V. fejezet. Aluljárók mint a metró kijáratai

Az Astoria-keresztezés, a Blaha Lujza tér és a Baross tér történel­mileg kialakult természetes csomópont, az Eörs vezér tér előre elha­tározott intézkedések eredményeképpen vált csomóponttá, illetve tömegközlekedési gócponttá. Kiépítésének elhatározása szorosan össze­függ a metróval. * Amíg nem volt metró, a város centrumának keleti kapuja a Baross tér volt. Ide futott be a BHÉV, néhány autóbuszjárat a külső kerületek és a környék felől, itt találkoztak a keleti irányból érkező utasok a város különböző irányaiba vezető belső tömegközlekedési vonalakkal. A metró megjelenése a Baross tértől 3,5 km távolságban levő Fehér úton új helyzetet teremtett. Olyan tömegközlekedési vonal jelent meg, amely az összes meglevőnél gyorsabban szállítja az utasokat, emellett zsúfoltság nélkül képes elszállítani a BHÉV és az összes autóbusz által együttvéve szállított utastömeget. Nem ésszerű tehát a metró mellett fenntartani a régi tömegközlekedési vonalakat. így született az új, mesterséges tömegközlekedési gócpont az Eörs vezér téren; a Kerepesi, Fehér és Nagy Lajos király útja találkozá­sában. A Kerepesi út bal oldalán fekvő metró és a jobb oldalán létesített BHÉV végállomást, valamint az új autóbusz végállomásokat a Kere­pesi út alatt húzódó gyalogos aluljáró köti össze. * A város „Keleti Kapujának” vándorlása mindig a város növekedését jelezte. Kezdetben a város Keleti Kapuja a mai Astoria Száilónál volt, Hatvani Kapu néven. Alapjait az Astoria aluljáró építésekor találták meg; ez még igazi kapu volt, amelyet éjjel bezártak. A XIX. század elején a mai Rákóczi út a városkapun túl országút volt, amely Kerepes—Hatvan felé vezetett. A század első harmadának végén kezdték beépíteni, ekkor még Kerepesi útnak hívták. A XIX. század második harmadának végén a Városliget—Rottenbiller utca— Mező Imre út—Orczy tér vonalon közlekedik a lóvasút. Ekkor a „Keleti Kapu” a mai Baross tér környékére tolódik át. 1884-ben megépül a Keleti pu. és kialakul a Baross tér mint tömegközlekedési csomópont. 1970-ben, több mint 100 év után, a „Keleti Kapu” 3,5 km­­rel távolabb a réginél, a Kerepesi út—Fehér út keresztezésébe került. A jövő fejlődését a gyalogos-aluljárók építése terén a metróhálózat további vonalai jelölik ki, minthogy továbbra is elsősorban az állo­máskijáratokkal kombinált aluljárók építése látszik indokoltnak. A kelet-nyugati metróvonal második szakaszán (Deák tér—Déli pu.) 154

Next

/
Oldalképek
Tartalom