Kelemen János: A budapesti metró története (Budapest, 1970)

V. fejezet. Aluljárók mint a metró kijáratai

Folyosórendszerű aluljárók nagy számban épültek Moszkvában, az új sugárutak alatt. Ezek az utcák sok esetben 100 m szélesek, irányonként 6...8 közlekedési sávval. Az átkelés aluljárók nélkül itt rendkívül nehéz és hosszadalmas lenne.

A metrókijárattal kombinált gyalogos aluljáró célszerű formája a csarnok. Ez lehetővé teszi a lökésszerűen, nagy tömegben érkező utasok gyors elosztását, és módot ad az igényes esztétikai kialakításra.

Budapesten az első gyalogos aluljárósor az ún. kelet-nyugati tengely mentén létesült. A kelet-nyugati tengely magába foglalja a metró kelet-nyugati vonalát, az Erzsébet híd—Kossuth Lajos utca—Rákóczi út—Kerepesi út vonalát.

A korszerű, valóban világvárosi útvonal elsősorban az aluljárók révén válik „tengellyé”. Legfontosabb csomópontjain gyalogos aluljárók helyezkednek el, alatta halad a metró, amelynek révén a fel-130

62. ábra. Az Astoria aluljáró alaprajza