Kelemen János: A budapesti metró története (Budapest, 1970)

I. fejezet. A városi közlekedés kialakulása, jelenlegi helyzete és jövője

régi korokat idéz. Hogy mi ebben a komikus ellentmondás? A városon belül a fiáker lényegében ugyanolyan gyorsan jut el bárhová, mint a gépkocsi. * A városi tömegközlekedés kezdetét az omnibusz megjelenésétől szá­mítjuk. Az omnibusz, szó szerint „mindenki kocsija”, olyan lóvonta­­tású jármű volt, amelyet bárki igénybe vehetett, aki a viteldíjat meg­fizette. A zárt, 10... 25 ülőhelyet magukba foglaló járművek 1820-tól Párizsban, 1829-től pedig Londonban menetrendszerűen, ugyanazon az útvonalon közlekednek. * Ez időben az ipari forradalom már megindult a maga útján, hogy átalakítsa a világot. London az ipari fejlődés élvonalában halad, a gyárak, a kikötők és a kereskedelem a munkások tízezreit foglalkoz­tatják. Már nem ülnek otthon az emberek, de a hatalmas város távolságait naponta nem is lehet megtenni gyalogosan. Megjelenik a városi tömegközlekedés iránti szükséglet. És 1829. július 4-én egy Georg Shillibeer nevű hintókészítő meg­indítja 2 db 20 személyes, 3 lóval vontatott omnibuszát a Paddington Green és a Bank között. A kocsik naponta 5-ször teszik meg az utat és a gyalogszerrel 3 órás — kb. 14 km-es — út alig egy órára rövidül. A teljes út ára 1 shilling, a félút 6 penny be kerül és Shillibeer gyorsan meggazdagodik. 9 hónap múlva már 12 omnibusza közlekedik és néhány év múlva Londont behálózzák az omnibuszjáratok (1. ábra). Budapesten az első omnibuszjárat 1832-ben indult meg, a Gizella térről (ma Vörösmarty tér) a Városligetbe, és félóránként közlekedett. Ekkor már több mint 100 000 ember lakik a városban. 1860-ban 100 omnibusz közlekedett, 1913-ban pedig — már működött a föld­alatti az egykori Andrássy út alatt (!) —*az omnibusz elérte csúcs­teljesítményét és 160 kocsijával évi 13,6 millió utast szállított. Már fejlett villamosközlekedése volt Budapestnek és Rutherford első atomrombolása óta 10 év telt el, amikor 1929-ben megszüntették az utolsó omnibuszt a Villányi úton. Bár az utolsó omnibusz a gépkocsik, villamosok és metrók korában szűnt meg Budapesten, nem az omnibusz volt a ló utolsó szereplése a városi tömegközlekedésben. ❖ A sínpálya előnyét a gőzüzemű vasút felfedezése előtt is ismerték, és áruszállításra a XVIII. század első éveiben Európában már hasz­náltak vaspályákat. 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom