Bendzsel Miklós (szerk.): Iránytű a műszaki fejlesztéshez. Az iparjogvédelmi tájékozódás informatikai kalauza - Iparjogvédelmi tanulmányok (Budapest, 1997)

Információs stratégia

Hasonlóan meghatározó a SZIK szerepe a hivatali online-használat, illetve a magyarországi CD-ROM-kultúra alakításában. A már jelzett tanfolyami tan­anyag-készítési program évente mintegy tucatnyi segédlet és kézikönyv meg­születését eredményezi; ezek sok esetben - mint például az EPO online-adatbá­zisai, illetve ESPACE-sorozata - oktatási célok miatt bővebbek és gyakorlatia­­sabbak az eredetieknél. Az elmúlt évben összesen mintegy száz hivatali mun­katárs különböző szintű, belső informatikai képzése valósult meg. Külön említést érdemel a WIPO/UNDP „Szabadalmi dokumentáció és kuta­tás" című kéthetes nemzetközi tanfolyamának - mintegy kétéves hasonló tár­gyú európai regionális program záróeseményének - budapesti megrendezése 1991 októberében. A közép- és dél-európai országok szakértői részére szerve­zett továbbképzés nemzetközi elismerést nyert. Mindezen tevékenységek alap­ja a WIPO Iparjogvédelmi Információs Állandó Bizottságában (a munkacsopor­tokban és a Koordinációs Végrehajtó Bizottságban) folyó szakmai munkában való részvételünk, illetve az onnan nyert ismeretek alkotó adaptálása. Mint arra már utaltam, az itt áttekintett témakörök együttese szervesen beil­lesztendő az OTH „arculattervezési programjába". A nyomtatott hatósági kiad­ványok egységes stílusú megformálásától a hivatali levelezés és a közhasznú tájékoztatás dokumentumainak kialakításán keresztül a személyes használatú névjegykártyák gondos megtervezéséig terjedő belső figyelem - a szervezet kulturális és testületi értékrendjének kifejezője. A tájékoztatás minden elemét övező műgond mindig javítható, s a SZIK rá­lépett erre az útra. Hasonló figyelmet próbál tanúsítani a „közönségszolgálati" tevékenység egyéb - személyes - területein is: a tanácsadás változatos formái­ban, a Hivatal által szervezett kiállítások, pályázatok, rendezvények lebonyolí­tásában való részvételben. E tudatos „értéktervező" tevékenység legösszetettebb és mindennapi vizsgá­ja: a Szabadalmi Tár és Könyvtár működése. 2.5. SZABADALMI DOKUMENTÁCIÓ: A „KÖNYVTÁR" ESZMÉJÉNEK APOTEÓZISA Theodor Roszak ironikusan fogalmaz „Az információ kultusza (avagy a számí­tógépek folklórja és a gondolkodás igaz művészete)" című könyvének fejezetcí­mében: a könyvtár: az „információ korá"-nak hiányzó láncszeme. Szerinte talán azért vált a könyvtár a számítógép és a nagyközönség közötti hiányzó lánc­szemmé, mert a „komputerhívők" szemében több köze van a papírhoz és a nyomtatáshoz, mint a rajongva tisztelt, bűvös technikához. A könyvtárak azon­ban egyáltalán nem rekesztik ki az elektronikus eszközök használatát: az adat­bázisok anyagának nagy részét korábban kézikönyvek tárolták. Az információ kultuszát nagyrészt gazdasági érdek motiválja; a könyvtár de­mokratikus nyitottsága azonban - a társadalom szellemi táplálékkal való ellá­tásának elgondolása az „Ész századáéból származik, abból a korból, amely „feltalálta" a demokratikus politikát, melyet az „információ kora" is szolgálni 57

Next

/
Oldalképek
Tartalom