Bendzsel Miklós (szerk.): Iránytű a műszaki fejlesztéshez. Az iparjogvédelmi tájékozódás informatikai kalauza - Iparjogvédelmi tanulmányok (Budapest, 1997)
Információs stratégia
vágyú információfogyasztók, érzékelvén, hogy az új piacokon egyre inkább a nagy „információtartalmú" termékek dominálnak. Ismert dolog, hogy az Egyesült Államok gazdaságában a legszélesebb értelemben vett információs szektor alkalmazza a foglalkoztatottak több mint felét, miközben a mezőgazdaságban például a foglalkoztatottaknak mindössze öt százaléka dolgozik. Az online rendszerek ügyfelei reprezentálják ma legteljesebb egészében a szabadalmi információfogyasztók tömegeit is. Ehhez képest a nyílt piacra kilépő nagy szabadalmi hivatalok ügyféltábora nem meghatározó jelentőségű, mondhatni elhanyagolható méretű. A szabadalmi CD-ROM-ok piacán egy-egy adatbázis előfizetőinek száma tipikusan néhány száz, a nagyon olcsó és költséghatékony termékek esetében több száz, de ezernél minden ismert termék esetében kevesebb. Az online rendszerek ügyfeleinek, aktív jelszótulajdonosainak száma ezzel szemben több százezer. Az online piacok létezésének tudomásul vétele - sajnos - jól látszik a WIPO égisze alatt folytatott szabványosításban, mely a hivatalokon túlra is kiterjed. Ez ugyan a WIPO szabványosítási, ajánlási tevékenységében ma még nem meghatározó jelentőségű, mégsem elhanyagolható, mi több, egyre inkább az érdeklődés homlokterébe kerül. Apró, de nem lényegtelen példaként említhető a CD-n kiadott szabadalmi adatbázisok NSZO-formátumának kezelése, ami a megjelenítésben, keresésben és az index belső szerkezetében külön-külön is eltér az online rendszerekben egységes NSZO-formátumtól. Egy másik jellemző lehet az ügyszámadatok kezelése az ESPACE-rendszerekben: más ügyszámot látunk a leíráson, mást a szabadalmi adatbázisokban (Derwent, EPIDOS) és megint mást a CD-n számítógéppel kezelt indexekben. Az online ipar és az adatbázis-előállító hivatalok szerepvállalásában 1994- ben nagy átrendeződésre lehet számítani. A szabadalmi CD-piacon ma diktáló pozícióban lévő Európai Szabadalmi Hivatal korábban tényleges adatbázis-előállítóként nem szerepelt az online elérhető adatbázisok piacain. Az EPO adatbázisait a Questel forgalmazta, és meglepő módon nem az EPO, hanem a francia szabadalmi hivatal, az INPI szabta a „nyilvánosság által fogyasztható" alakra. Ezzel szemben 1994-től - a korábbi Questel-szerződést megtartva - az Európai Szabadalmi Hivatal adatbázisait Dialog-, ORBIT- és STN-rendszerekben is közreadja. A Questel, illetve az INPI kemény versenytársakat kap. A Dialog a legnagyobb tapasztalaid „online host" (a legjobb marketinggel), az ORBIT kifejezetten a szabadalmi szakterületre specializálódott cég, míg az STN szakértelmét az igazolja fényesen, hogy a felhasználók kikényszerítették a Derwent WPI adatbázisának STN-ben való megjelentetését. Az új hostszolgáltatások révén új keresési lehetőségek nyílnak. Az ECLA-jelzetek például csak az EPO-adatbázisokban szerepelnek, ezek viszont a különféle rendszerek MAP, PRINT SELECT stb. funkcióival átvihetők más szabadalmi adatbázisokra, míg a RANK, GET stb. parancsokkal statisztikai elemzés segítségével meghatározhatóak a jellemző ECLA-jelzetek. Ily módon tehát nagy pontosságú keresést lehet majd végezni ECLA-jelzetekkel azonosított rekordokra a Derwent- és INPADOC-adatbázisokban is, annak ellenére, hogy azok-33
