Bendzsel Miklós (szerk.): Iránytű a műszaki fejlesztéshez. Az iparjogvédelmi tájékozódás informatikai kalauza - Iparjogvédelmi tanulmányok (Budapest, 1997)
Információs stratégia
2.1. A BIBLIOGRÁFIAI TÍPUSÚ ADATBÁZISOK SZÜLETÉSE, A CASSIS PROJEKT Az USPTO, az Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegy Hivatala 1989-ben jelentette meg kutatást és osztályozást támogató információs rendszerét, a CASSlS-t, amely két CD-ROM-lemezből állt: az első 1969-ig visszamenőleg az alapvető bibliográfiai adatokat tartalmazta, a második 1790-ig visszamenőleg az öszszes amerikai szabadalom lajstromszámát és osztályozási adatait tárolta. A projekt lehetővé tette, hogy az USPTO megszüntesse online elérhető nagyszámítógépes szolgáltatását, amelyet letéti könyvtáraiból lehetett igénybe venni. A hetven hivatalos letéti könyvtár és számos együttműködő intézmény távközlési költségei egy csapásra hihetetlen mértékben lecsökkennek. A CASSIS az első „tömegtermék" a szabadalmi információkat tartalmazó optikai lemezek piacán. A lemez éves előfizetési díja induláskor 300 dollár volt, ami jószerivel két adatbankban végzett online keresés árának felelt meg. A CASSIS-t az amerikai szabadalmi hivatal az amerikai Dataware cég publikációs platformján jelentette meg. A publikációs platform az adatelőkészítés, az „indexelés" és a gyors visszakeresés programjait tartalmazza. A Dataware az optikai lemezes publikálás szoftvereinek piacán a világ legsikeresebb cége, publikációs platformját több száz példányban adta el (30-40 ezer dollárért példányonként), ráadásul a kinyomott lemezek utáni licencdíjakból is tetemes bevételre tett szert. A CASSIS-ben a keresés lenyűgözően gyors annak is, aki még sosem látott ilyet, de annak is, aki az online adatbankokban szokásos válaszidőket ismeri. A CASSIS - mint Dataware-alkalmazás - a pragmatikus terméktervezés klaszszikus példája. A letéti könyvtárak - a mi hazai vitáink ismeretében bizonyára szokatlan gyakorlatot követve - csak numerikus gyűjteménnyel rendelkeznek. Ebben az osztályozási jelzetek alapján megtalált lajstromszámok segítségével lehet tematikusán keresni. A letéti szabadalmi tár olvasója vagy az online adatbankok szabadalmi adatbázisaiban, vagy az USPTO lajstromszám- osztályjelzet adatpárokat tartalmazó adatbázisában végezhet keresést. Ez az egyszerű technika kiküszöböli a klasszikus szabadalmi tárak „gyengeségét", amit az okoz, hogy a leírásokat csak az első osztályjelzetnél rakják le; tehát a dokumentumok a második, harmadik vagy tizedik osztályjelzetnél is ugyanúgy megtalálhatók, mint az elsőnél. A rendszer ezenfelül természetesen követi az USPTO átosztályozási tevékenységét (íme még egy érv a letéti könyvtárak numerikus gyűjteményezése mellett - az átosztályozás munkája roppant költségterhet jelentene e könyvtárak számára). A CASSIS egyik lemeze az amerikai szabadalmi jog kezdeteitől véve ötmillió osztályozási adatot tartalmaz, a másik másfél milliónál több dokumentum bibliográfiai alapadatait tárolja (a bejelentés éve, a bejelentő kódja, a bejelentő országa/állama, az amerikai osztályozási jelzet, valamint a bejelentés címe tekinthető alapadatnak). A lemezen maradt még szabad hely, amit az utolsó másfél-két évi szabadalmak kereshető kivonatainak adatbázisba töltésével „használtak ki". 17
