Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelem és csúcstechnika - Iparjogvédelmi tanulmányok (Budapest, 1995)
III. fejezet. Az iparjogvédelem funkciói a piacgazdasági innovációs folyamatokban, és helye az állami innovációs stratégiákban
kegyétől függ, a szabadalom lényegében csak „jogi kosár" a piaci elismerés összegyűjtésére, rásegítő, jogi „szervomechanizmus" a találmány termelési potenciáljának és a szabadalom profitpotenciáljának piaci realizálására.13 A szabadalmi rendszer mögötti „piaci önjutalmazó mechanizmus", amelyben az alkotót alkotása díjazza, magyarázza, hogy a legnagyobb esélye a sikerre a piactudatos („market-minded") feltalálóknak van. A piac találmányfelvevő képességének korlátáit jelzi, hogy egyes becslésekszerint, pl. az US A-ban a piacon megjelenő 20 új termékből 17 kihullik, a szabadalmak kb. 50%-ának van kereskedelmi értéke, a piaci vagy a költségtől független katonai szelekció dönti el azonban, hogy melyik felének. Nem igaz tehát az az elmélet, amely szerint a feltalálói tevékenységeket a szükségletek kielégítése vezérli. Valójában a feltalálói alkotószenvedély el sem hangzó kérdésekre ad választ és hoz létre olyan eszközöket (pl. telefon, televízió), amelyek használata később igénnyé válhat, ha sikerül a piacon elfogadtatni, a fogyasztókat a hirdetéssel ráébreszteni, hogy mire van szükségük. A technikai verseny élesedése mellett azonban az avulás, elöregedés szele is erősebben fúj és szélesebbre nyitja az invenciós/innovációs hasznosulási rést. A piaci áruban testet nem öltő, illetve „piaci remittendaként" kiszoruló „papírszabadalmak"-nak is lehet azonban információs értéke, a gondolat progresszióját inspiráló szerepe, nem tekinthetők tehát a „felesleges termelésének" (Ortega y Gasset). Másrészt a gyors technikai fejlődésből, változásból eredő intenzív avulás, elöregedés következtében a találmányok életciklusa rövidül, egy részük hamarosan elavul. A piacon végbemegy a széles skálájú változatosságot mutató találmányok keresletorientált piaci tesztelése és diszkrecionális vállalkozói és fogyasztói szelekciója, egyesek kiválasztódása, mások kihullása a piaci „darwinizmus" és az idő rostáján. A szabadalmi oltalom másik fontos funkciója az információ, amely a szabadalmi rendszer mellékhatásából napjainkra az egyik fő funkciójává alakult.14 Az információs funkció fontosságát igazolják azok az empirikus vizsgálatok, amelyek szerint a szabadalmi leírásokba foglalt információnak 85-90%-a csak ebben a globális célú, világ-standard szerint strukturált és osztályozott, ellenőrzötten új („certified new"), gyors megjelenésű, a legmodernebb felhasználóbarát technikai eszközökkel (online adatbázisok, CD-ROM optikai lemezek) hozzáférhető minőségi információforrásban található meg, amelynek a találmány szingularitása miatt kiemelkedő a hírértéke. A jogi, gazdasági és műszaki töltetű információs funkció is három fő irányban nyilvánul meg:- A találmányok korai nyilvánosságra hozatalával inspirációt kelt, impulzust ad a versenyben lévő többi feltaláló részére a továbbfejlesztésre, alternatív, helyettesítő megoldások alkotására, eszmei magja, katalizátora, kovásza lehet további alkotásoknak, energiája az ismeretek „örökmozgójának", a csak papírformában maradt találmányi gondolat főnixmadárként való újraéledésének egy következő gondolatgenerációban. (Példa az információk multiplikátor, öngerjesztő szerepére a Cortisone, amelynek sikere a szabadalmi oltalom körén kívül eső 29 versenyképes termék kifejlesztéséhez vezetett.) 85
