Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelem és csúcstechnika - Iparjogvédelmi tanulmányok (Budapest, 1995)
II. fejezet. Az iparjogvédelem elvi-elméleti alapjai
További sajátosságként jelentkezik az a körülmény, hogy e jogok időben és területileg korlátozott, nem pozitív tartalmú, hanem negatív, tiltó jogok (nem „ius exclusivum", hanem „ius excludendi" lehet a nevük). Sajátos vonása továbbá e jogoknak a dologi jogoknál intenzívebb kizáró jellegük, mivel egy szellemi érték (pl. egy autómotorra vonatkozó találmány) potenciális használhatósága, gyárthatósága mások által lényegesen tágabb körű, mint egy fizikai dolog (pl. egy négyüléses autó) használhatósága. Ennek megfelelően a szabadalmi jog tiltó, kizáró hatálya lényegesen intenzívebb, mivel olyan erőforrásokra vonatkozik, amelyek e tilalom mesterséges akadálya nélkül - a szellemi érték fizikai korlátainak hiánya miatt - elvileg széles körben hasznosíthatók lennének. Külön kiemelendő specifikuma a szellemi tulajdonjogoknak, hogy azok személyiségi eredetüket magukon hordó, különös személyiségi jogokkal összefüggő vagyonjogok. Ezek a személyiségi mozzanatok a művészi kifejezési formáknál a legintenzívebbek, de egyre halványodnak a leíró jellegű szakmai és a funkcionális műveknél (pl. szoftver, integrált áramkör, találmány, ipari minta, védjegy, új növényfajta). A nemzetközi piaci valóság tényei nem igazolják a túlhajtott személyiségi elmélet sémája mögött meghúzódó romantikus elképzelést, hogy mondjuk egy szoftverben vagy egy integrált áramkörben a szerző személyiségi jegyei jelennek meg, továbbá, hogy a jog ilyen esetekben is magát az alkotó személyiségét védi, és nem a konkrét személytől független, önálló eszmei értéket. Az ilyen művekben inkább a megrendelő kívánságai, személyisége tükröződik (ezért is hívják az amerikai mikrochipnek a vevő kívánsága szerint kialakított rétegét „personality layer"-nek). Különösen nem igaz az alkotó személyiségének közvetlen hatása a számítógép által előállított művek (ún. „computer generated works"), illetve a mesterséges értelem („artificial intelligence") által alkotott szellemi produktumok esetén.15 A jogterület egészében tehát nem a személyiségi mozzanatok, hanem a vagyoni viszonyok dominálnak, amelyek kiegyensúlyozott rendszere megköveteli az érdekelt három társadalmi kör: az alkotók, a szellemi termékeket hasznosító vállalkozók és általában a közösség, a fogyasztók érdekeinek szimmetrikus figyelembevételét. Az a felfogás, amely a szerzői jog és az iparjogvédelem egész jogterületét egyetlen szempont kiragadásával, az alkotó szerepének ideológiai alapokon való túldimenzionálásával, és a szellemi terméket a társadalom felé dologi formában közvetítő vállalkozó innovációs teljesítményének, valamint a fogyasztók érdekeinek figyelmen kívül hagyásával a szellemi alkotások jogaként, a személyek polgári jogi védelme körében eredezteti, annak köldökzsinórján kapcsolja a polgári joghoz, túlhaladottnak tekinthető. A szellemi tulajdon tárgya nem szűkíthető le a szellemi alkotásokra, mivel az általa védett szellemi szubsztanciának két válfaja van: az egyik a szellemi alkotás, a másik a piaci köztudatban tükröződő jó hírnév, goodwill, amelynek szimbólumai az árujelzők. A szellemi alkotások elmélete ebben a monovariáns formájában ma már a nemzetközi kapcsolatokban és a fejlett piacgazdaságok-59
