Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelem és csúcstechnika - Iparjogvédelmi tanulmányok (Budapest, 1995)

I. fejezet. A technika és az iparjogvédelem fejlődésének összefüggései az ökölkőtől a csúcstechnikáig

A megújított iparjogvédelmi intézményrendszert kiegészítette a Ptk. 1978. évi módosítása a know-how tekintetében, valamint a tisztességtelen gazdálkodás elleni új jogszabály. A 60-as évek végétől Magyarország csatlakozik a WIPO-ban létrejött vala­mennyi fontos nemzetközi iparjogvédelmi egyezményhez és intenzív nemzet­közi kapcsolatokat fejleszt ki.59 A 80-as években az egyetemeken kiépül a posztgraduális iparjogvédelmi szakképzés rendszere, létrejönnek jegyzetei.60 A piacgazdaság felé való haladás napirendre tűzi az iparjogvédelmi mecha­nizmus reformját. 1989-ben megtörténik az újításokról és a szolgálati találmá­nyokról szóló jogi szabályozás piacgazdasági szellemű átformálása61, majd 1990-ben a használati mintákra és az integrált áramkörökre, illetve a mikroelekt­ronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmára vonatkozó törvényterve­zetek kidolgozása. A demokratikus változások hatására több új szervezet gazdagítja az iparjog­­védelmi szervezetek családját a már hosszú hagyományokra visszatekintő Ma­gyar Iparjogvédelmi Egyesület és az AIPPI Magyar Csoportja mellett (újítói és feltalálói egyesületek, Szabadalmi Ügyvivői Kamara). A megélénkülő külföldi vállalkozói érdeklődés 1990-re történelmi rekordot, az innovációs barométer emelkedését jelentő iparjogvédelmi bejelentési számot produkált szabadalmi, védjegy és ipari minta területen egyaránt. (8850 szaba­dalmi, 8200 körüli védjegy és 1000 körüli ipari minta bejelentés, mim ellett a tíz évvel ezelőtti eredményekhez képest a szabadalmi bejelentések 2,5-szeres, a védjegybejelentések 9-szeres, az ipari minta bejelentések 5-szörös növekedést mutatnak.) 39) Napjainkban a hazánkban végbement történelmi rendszerváltás, a szociális piacgazdaság bevezetése, a nemzetközi iparjogvédelmi jogegyesítési törekvések és a csúcstechnika követelményei napirendre tűzték egész iparjogvédelmünk elméleti rendszerváltását és rekodifikációját. A jelenlegi helyzetből az előreme­nekülés útja: „az emberi értékeket és a gazdaság törvényszerűségeit tisztelő, organikusabban fejlődő hatékony népgazdaság és ennek visszavezetése a világ­­gazdaság korszerű folyamataiba".62 Ennek a történelmi eseménynek a valóraváltását a magyar iparjogvédelem a piacgazdaság, a csúcstechnika és a nemzetközi együttműködés követelményei­vel való szoros lépéstartással hatékonyan előmozdíthatja. 45

Next

/
Oldalképek
Tartalom