Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelem és csúcstechnika - Iparjogvédelmi tanulmányok (Budapest, 1995)
I. fejezet. A technika és az iparjogvédelem fejlődésének összefüggései az ökölkőtől a csúcstechnikáig
A MAGYAR IPARJOGVÉDELEM TÖRTÉNELMI ALAPVONALAI 6- § 33) A magyar iparjogvédelem történelmi fejlődésében a következő szakaszokat lehet elkülöníteni viszonylagos cezúrák meghúzásával:- a privilégiumok kora 1822-ig;- 1822 és 1890-95 között közös osztrák-magyar, piacgazdasági rendszerű szabályzás;- 1890-95-től 1949-ig önálló magyar, piacgazdasági rendszerű szabályozás;- 1949-től 1957-ig a szovjet modell befolyása alatt működő újítási, találmányi rendszer;- 1969-től a jogi szabályozás visszatérése a klasszikus piacgazdasági ihletésű iparjogvédelmi rendszerhez;- 1990-től a piacgazdasági jogi és gazdasági rend találkozása, szervezett bekapcsolódás a világfolyamatokba. 34) A technikatörténetek szerint a magyar feltalálók az 1500-as évektől kezdenek hírt adni magukról.49 Az első, európai hírű eredmény az 1500-as években a Kocs községből származó - már említett - kocsi, amely egyben „lingvisztikái találmányként" is beépült a nyelvekbe. A XVffl. századtól a feltalálók Kempelen Farkas és Bodor Péter típusú ezermesterekből kerültek ki, bár olyan jelentős alkotások is születtek, mint Hell Máté Kornél 1711-ben üzembe helyezett szivattyúja, amely „selmeci gép" elnevezéssel külföldön (Svájcban, Bajorországban) is elterjedt. Az 1700-as évek nevezetes alkotása a Segner-kerék, a turbinák őse. Ezekben a századokban a feltalálók Bécsben elnyerhető egyedi privilégiumok útján nyerhettek kizárólagosságot találmányukra, vagy titokban tartással védhették találmányukat. 35) A szabadalmi jog eszméje az 1791. évi francia szabadalmi törvény hatására a XVIII. század végétől szivárgott be Közép-Európába.50 II. Ferenc 1794-ben deklarációban, majd 1810-ben dekrétummal szabályozza a szabadalmi jog tételeit, fenntartja azonban a császári diszkrecionális felségjogot a szabadalom adományozására. Ugyancsak francia hatás érvényesül az 1820., 1832. és 1852. évi újabb osztrák szabadalmi törvényekben. Ausztriának ugyanakkor jelentős szerepe volt a politikailag széttagolt német államok szabályozásának kialakításában, amelynek hatására az 1842. évi vámszövetség és az 1849. évi frankfurti nemzetgyűlés célul tűzte ki a birodalmi szabadalmi jog megalkotását. 41
