Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelem és csúcstechnika - Iparjogvédelmi tanulmányok (Budapest, 1995)
I. fejezet. A technika és az iparjogvédelem fejlődésének összefüggései az ökölkőtől a csúcstechnikáig
A minimum standard intézkedések - a tagországok iparjogvédelmi törvényhozási szuverenitásának kölcsönös önkorlátozásával - elemi jogharmonizációt jelentettek azzal, hogy az iparjogvédelmi jogok nemzeti korlátozási lehetőségét nemzetközileg behatárolták. A Párizsi Uniós Egyezménynek ezek az elvei lényegében nem változtak a XX. század közepéig évtizedenként egymást követő felülvizsgálatok (1900 Brüsszel, 1911 Washington, 1925 Hága, 1934 London) során. Az 1886. évi római és az 1990. évi madridi felülvizsgálatok eredménytelenek voltak, de ez utóbbi kapcsán létrejöttek a Párizsi Uniós Egyezmény első, univerzális mellékegyezményei, a védjegyek nemzetközi lajstromozására és a hamis származási jelzések elleni küzdelemre vonatkozó két Madridi Megállapodás, és az 1925-ben Hágában tartott felülvizsgálat kapcsán az ipari minták nemzetközi letétbe helyezésére vonatkozó Hágai Megállapodás, amelyek az adott jogintézmények tekintetében szorosabb együttműködést tesznek lehetővé. A szerzői jog egyetemes jellegű nemzetköziségének folyamata az 1886. évi Berni Uniós Egyezmény létrehozásával indult meg. Az egyezmények alapján létrejött uniók (igazgatási-pénzügyi egységek) felügyeletét a svájci kormány felügyelete alatt működő BIRPI, a szellemi tulajdon egyesült nemzetközi irodái látták el néhány fővel. A Párizsi Uniós Egyezmény hatályát és a kölcsönös bejelentői tevékenységet egyik világháború sem szakította meg, a technika ideológia- és érzelemsemlegességének bizonyítékaként. A nemzetközi iparjogvédelmi rendszer létrehozatala és fejlődése annak a ténynek a visszatükrözése, hogy a szabadalom eredeti rendeltetését, a hazai ipar fejlesztését túllépve a nemzetközi kereskedelmi verseny eszközévé vált, kilépett a világgazdasági szintérre. 5- § AZ IPARJOGVÉDELEM EGYSÉGESÜLÉSE ÉS DIFFERENCIÁLÓDÁSA A XX. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL NAPJAINKIG 23) A vizsgált időszak főbb jellemzői: a csúcstechnikai forradalom kibontakozása és ennek keretében a feltalálói tevékenység egyre fokozódó behatolása a biológia és az információtechnika területére, a római-germán jogcsalád teljes mértékben való kiterjedése az európai integráció keretében Angliára, majd Kínára és a szovjet típusú szerzői tanúsítványos rendszer összeomlása után Közép - Kelet- Európára, valamint a Szovjetunióra, az univerzális nemzetközi együttműködés intenzívebbé válása a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) keretében, a jogvédelem egyesülése (jogi harmonizáció) és differenciálódása (sui generis oltalmi formák az új növényfajták és az integrált áramkörök tekintetében), valamint a regionális integrációk kiépülése. 34
