Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelem és csúcstechnika - Iparjogvédelmi tanulmányok (Budapest, 1995)
I. fejezet. A technika és az iparjogvédelem fejlődésének összefüggései az ökölkőtől a csúcstechnikáig
új és leleményes szerkezeteket vagy azokhoz hasonlót feltalálójuk engedélye nélkül 10 évig senki nem állíthatott elő és nem használhatott. A jogsértő 100 dukát kártérítést volt köteles fizetni, és a szerkezetet lerombolták. A Velencei Dekrétum döntő mozzanata az volt, hogy a feltalálók számára - mintegy az ipari titok ellenében - általánosan meghirdetett alternatívát nyitott: találmányukra nyílt, kegyúri kiváltságért folyamodás helyett alanyi jogon igényelhető, erkölcsi és gazdasági alapon álló kizárólagos hasznosítási jogot kaphattak 10 évre, amelynek elteltével a találmány bárki által használható közkinccsé vált. Az addig csak a fizikai tulajdon körében alkalmazott kizárólagos hasznosítási jog kiterjesztése - a közjogi privilégium transzformálásával - az eszmei természetű találmányra, a polgárvárosnak a tulajdon iránti kifinomult, differenciált érzékét, az ébredő piacgazdaság visszatükrözését jelenti. A kor találmányok iránti érdeklődését tükrözi P. Vergil 1499-ben megjelent könyve: „De Inventoribus Rerum". A Velencei Dekrétum alapján számos találmányra adtak szabadalmat a következő évszázadokban. A velencei törvényhozási példát azonban hosszú ideig nem követte a többi, a római-germán jogcsaládhoz tartozó ország, hanem megmaradtak az egyedi privilégiumok gyakorlatánál. (Egyes hivatkozások szerint azonban a német bányajog: „Bergrecht von Iglau" már a XII. században intézményesített volna szabadalmakat a bányatechnika területén.)25 3-§ A SZABADALMI JOG SZÜLETÉSE AZ ANGOLSZÁSZ JOGCSALÁDBAN A XVII. SZÁZADBAN 12) A XVI. században a Nyugat nagy tette: a nyílt tengeri hajózás. Az indiai tengeri út, a nagy földrajzi felfedezések és a török terjeszkedése miatt a Keletre vezető utak elzáródása aláássák Velence hatalmát, és a nyugati civilizáció expanzív dinamikája, a technikai-gazdasági fejlődés súlypontja a mediterrán emberről az atlanti emberre, főként Angliába tevődik át. A szabadalmi jognak az angolszász jogcsaládban való megszületését is a technikai haladás, a piacgazdaság és a nemzetközi kapcsolatok megélénkülése, a polgárosodással összefüggő szellemi mozgalmak és a jog önfejlődése készítette elő. 13) A XVI-XVIII. század olyan fontosabb találmányokat alkot, mint az 1500-as évek elején a fogalommá magasztosult magyar kocsi, Peter Henlein, nürnbergi lakatos hordozható zsebórája, a „nürnbergi tojás" (1510), a teodolit (M. Wadseemüller, 1512), a búvárharang (1538), művégtagok (1540), muskéták (1550), csa24
