Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelem és csúcstechnika - Iparjogvédelmi tanulmányok (Budapest, 1995)
V. fejezet. A magyar szabadalmi rendszer európaizálása és globális harmonizációja
binációja azonban, amely technikai szempontból új működést eredményez, illetve egy számítógépprogram révén ellenőrzött műszaki eljárás szabadalmi oltalomban részesülhet. A Müncheni Egyezmény szerint a találmány akkor minősül iparilag alkalmazhatónak, ha valamely ipari területen, ideértve a mezőgazdaságot is, előállítható vagy használható. Az Egyezmény értelmező rendelkezése szerint nem tekinthetők iparilag alkalmazhatónak az emberi vagy állati test kezelésére vonatkozó sebészeti, terápiái vagy diagnosztikai módszerek. Ez nem vonatkozik az említett módszerek kapcsán használt termékekre, különösen anyagokra és keverékekre, még ha azok önmagukban ismertek voltak is.22 14) Az iparilag alkalmazható (hasznos) találmány szabadalmazhatóságának feltétele, hogy újnak minősüljön a technika állásához („Stand der Technik", „prior art"), mint mércéhez, jogilag konstruált viszonyítási alaphoz képest.23 A technika állása, mint a tudás akkumulálódása, a kumulatív haladás folytán állandóan bővülő közkincshez tartozó információkon (anterioritásokon) felül tartalmazza a már szabadalmi oltalom alatt álló találmányokat, illetve a szabadalmi jog által újdonságrontónak minősített információkat is. Az újdonság követelménye meglehetősen bonyolultan van megfogalmazva az USA szabadalmi törvényében, alapvető sajátossága, hogy nem csupán a találmány nyilvános feltárását, bárhol történt publikálását és az USA-ban történt nyilvános hasznosítását vagy forgalomba hozatalát tekinti újdonságrontónak, hanem azt is, ha a találmányt mások ismerték vagy használták belföldön, akár titkosan is, és mindezt mielőtt a bejelentő feltalálta volna. Ugyancsak újdonságrontó, ha a találmányra a bejelentő a bejelentés időpontja előtt először külföldön kapott szabadalmat a bejelentés benyújtása előtt több mint 12 hónappal külföldön benyújtott bejelentés alapján. Az újdonság kapcsán az USA szabadalmi jogának jellemzője az egy éves türelmi idő („grace period"), amely szennt csak a találmány bejelentése előtt több mint 12 hónappal előbb történt bel- vagy külföldi szabadalmaztatás vagy nyomtatott közleményben való leírás minősül újdonságrontónak. A japán szabadalmi jog szerint az újdonság akkor áll fenn, ha a találmányt Japánban nem ismerték vagy használták nyilvánosan és nem írták le Japánban vagy bárhol külföldön hozzáférhető közleményben, ideértve a szabadalmi közlönyöket is. Mások korábbi elsőbbségű, de a bejelentés napja után nyilvánosságra jutott japán bejelentései újdonságrontóak. A japán jog 6 hónapos türelmi időt ad a találmány bejelentésére, ha nyilvános kísérleti használat történt, vagy a bejelentő elismert műszaki találkozón ismertette a találmányt. Európában történelmileg más fokozatú „újdonsági hagyományokkal" rendelkezett a francia, német és az angol szabadalmi jog. A francia szabadalmi jogra az abszolút, világléptékű, globális viszonylatban vett újdonság, a német szabadalmi jogra a tér-, idő- és módbeli határokat szabó relatív világviszonylatban vett újdonság (bármely 100 évnél nem régibb közlemény, de csak a bel161
