Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelem és csúcstechnika - Iparjogvédelmi tanulmányok (Budapest, 1995)
V. fejezet. A magyar szabadalmi rendszer európaizálása és globális harmonizációja
várhatóan megfelelő dokumentációt, fejlett információs technikai eszközöket, adatbázisokat és megfelelő képzést kapnak a nemzeti bejelentések kutatása és érdemi vizsgálata továbbfejlesztéséhez. Bár a szabályok szerint az európai szabadalmak kapcsán a lényegében az ipar által fizetett fenntartási illetékek 50%-át át kell utalni az Európai Szabadalmi Hivatalhoz, a csatlakozás a tapasztalatok szerint várhatóan megnöveli az OTH pénzügyi forrásait a növekvő számú - mintegy 30 000-re becsült - szabadalom miatt. Ez azt jelenti, hogy az ország költségráfordítás nélkül, sőt növekvő állami illetékbevétellel érheti el a modern szabadalmi rendszer két fő célját: a szabadalmi oltalom erősítését és hatékony információs szolgáltatások létesítését. 9) A csatlakozás együtt járna azzal, hogy a magyar szabadalmi jogot harmonizálni kellene a Müncheni Egyezménnyel és általában biztosítani kellene, hogy a közösségi gyakorlathoz hasonló szintű oltalmat, tehát materiális viszonosságot nyújtson.15 Az Egyezmény olyan európai szabadalmi jogot hozott létre, amely önálló mind az európai szabadalmak engedélyezése, mind pedig azok érvényessége tekintetében. Minthogy az európai szabadalmak csak az Egyezményben megjelölt jogalapokon semmisíthetó'k meg, az Egyezményhez való csatlakozás azt jelenti, hogy az ország az európai szabadalomengedélyezési rendszeren keresztül megadott szabadalmak tekintetében elfogadja az Egyezményben foglalt szabadalmazhatósági feltételeket. Ebből a helyzetből kiindulva a tagállamok - közvetlen előírás hiányában is - ésszerűnek vélték nemzeti jogaik összehangolását az Egyezménnyel a szabadalmazhatósági feltételek tekintetében. Feltételezhető, hogy azon országok vonatkozásában, amelyeknek az Egyezményhez való csatlakozásához szükséges az Adminisztratív Tanács meghívása, a nemzeti szabadalmazhatósági feltételeknek és az oltalmi időnek az Egyezménnyel való harmonizálását a csatlakozás előfeltételeként szabják meg. Ez együtt jár azzal, hogy megfelelő átmeneti időszak után meg kell szüntetni magyar szabadalmi jogunk „ Achilles-sarkát", a gyógyszerek, vegyi úton előállított termékek, élelmiszerek, mikroorganizmusok kizárását az oltalomból. A szabadalomból eredő jogok és kötelezettségek tekintetében a magyar szabadalmi jog szabályai fognak érvényesülni, függetlenül attól, hogy azokat az európai szabadalomengedélyezési eljárásban vagy nemzeti úton adták meg. Összességében a magyar szabadalmi rendszer európaizálása az Európai Gazdasági Közösséggel való társult, majd tagsági viszony kialakulása keretében jelentősen hozzájárulhatna az ipari-műszaki haladást szolgáló beruházások, együttműködések jogi és információs infrastrukturális feltételeinek fejlesztéséhez, ezért egyértelműen előnyös lenne Magyarország számára. A csatlakozás megvalósítása a magyar ipar megalapozott igényeinek figyelembevételével, a két fél megállapodása szerint türelmi-adaptációs időszak beiktatásával történhet. 10) A két közösségi dimenziójú európai egyezmény létrehozásán túl jelentős előrehaladás történt az integrált áramkörök sui generis oltalmának kialakítása, a biotechnológiai eredmények jogvédelmének fejlesztése, a know-how és a licen156
