Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelem és csúcstechnika - Iparjogvédelmi tanulmányok (Budapest, 1995)
V. fejezet. A magyar szabadalmi rendszer európaizálása és globális harmonizációja
A Luxemburgi Egyezmény 1992-es hatálybalépése az egységes közösségi szabadalom megteremtésével olyan jogi előrehaladást képvisel, amelyet a közösségi jog egyetlen területén sem értek még el. Ez is mutatja, hogy az iparjogvédelem a piacgazdasági integrációk sarkalatos joganyaga. A Luxemburgi Egyezmény 1992-es hatálybalépésével kapcsolatos visszaszámlálás és a konkrét európapolitikai előkészítő munka (pl. a szabadalmi fenntartási illeték felosztási hányadainak, a Közösség valamennyi tagállama nyelvére való fordítások elkészítésének meghatározása) folyamatban van. Javaslat készült arra, hogy ha a Közösség két tagállama - Dánia és Írország - politikai és alkotmányjogi nehézségek miatt nem ratifikálja az Egyezményt, az az első szakaszban csak a többi tagállam vonatkozásában lépne hatályba. A Luxemburgi Egyezmény a fennmaradó nemzeti szabadalmi jogokra is jelentős jogegységesítő hatást fejt ki. Az Európai Gazdasági Közösség kormányai az Egyezmény aláírásával egyidejűleg kötelezettséget vállaltak nemzeti szabadalmi jogaik közelítésére, „Európakompatibilis" szabályok kidolgozására a Strasbourgi, Müncheni, Luxemburgi Egyezmények és a PCT szellemében.13 amelynek alapján végbement a belső, divergens jogrendek integrációs harmonizálása a nemzeti jogalkotási kompetencia megőrzésével, a „ius unum - lex multiplex" elve alapján. Az Európai szabadalmi bejelentések száma 1989-ben kétszeresen meghaladta a prognózisokat, amelyek évi 30 000 bejelentést jeleztek előre. A bejelentések 55%-a az Egyezmény tagországaiból ered, míg a legtöbb külföldi eredetű bejelentés az USA-ból (23%) és Japánból (19%) származik. A bejelentések 31%-a a villamosság, fizika, 37%-a a mechanika és 32%-a a vegyészet, kohászat területére esik. A szabadalmi bejelentések több mint 67%-ára szabadalmat adnak. Az elkövetkező években az európai szabadalmi bejelentések számát várhatóan növelni fogja, hogy az USA és Japán cégei beépítik gazdasági és szabadalmi stratégiájukba az euromarketing intenzívebb és expanzívabb piacpolitikáját, az európai dimenziót, és 1992-től az EGK attraktívabb beruházási régió lesz. Közép- és Kelet-Európa országainak tervezett csatlakozása kapcsán figyelembe kell venni, hogy 1989-ben több mint 20 000 szabadalmi bejelentést nyújtottak be ebben a régióban, de ez csak néhány év elteltével fog hatást gyakorolni az európai szabadalmi rendszerre. (Japánnak20 évébe telt, hogy gazdaságilag utolérje a Nyugatot, és ugyanakkor nem kellett politikai rendszere radikális megváltoztatásával megbirkóznia.) Az előrejelzések szerint az európai szabadalmi bejelentések száma 2000 körül eléri a 120 000-et.14 A bejelentési szám lényegesen megnövekedhet, ha előkészítik és hatályba léptetik a kisebb jelentőségű találmányokra a tervezett használati minta oltalmi rendszert. 153
