Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelem és csúcstechnika - Iparjogvédelmi tanulmányok (Budapest, 1995)
IV. fejezet. Az üzleti titok (know-how) védelme és az utánzás szabadsága
a jogi személyeket is) védelem illeti meg a vagyoni értékű gazdasági, műszaki és szervezési ismereteik és tapasztalataik tekintetében is. A végrehajtási szabály szerint a védelem a megkezdett vagy tervezett hasznosítás esetén a közkinccsé válásig illeti meg a személyeket. Az oltalom tartalmát illetően a Ptk. utal a személyhez fűződő jogok védelmére vonatkozó általános rendelkezésekre, amelyek lehetőséget adnak egyebek között a jogsértés megállapítására, a további jogsértéstől való eltiltásra, kártérítésre. Emellett a Ptk. 87. § (2) bek. szerint a jogosult azt is követelheti, hogy az eredményeit elsajátító vagy felhasználó személy részeltesse őt az elért vagyoni eredményben. A Ptk-t kiegészítő további oltalmat nyújt a polgári jogi, a munkajogi és versenyjogi titokvédelem. Ez a szabályozás túlságosan egy csapással vágta át a know-how Gordiuszi csomóját ahelyett, hogy vállalta volna a kibogozás feladatát, amely azután a bírói gyakorlatra maradt. A bírói gyakorlat modta ki az ismeret és tapasztalat átruházhatóságát (BH 1986/8/322), amely több, mint a felhasználás eredményében való részeltetés (mint utólagos „kármentő" megoldás). A bírói gyakorlat zárta ki továbbá a szolgálatijogviszonyban alkotott know-how kapcsán a munkáltatóval szembeni igényeket (BH 1986/8/320). A magyar iparjogvédelem nem ismeri a know-how-regisztráció intézményét, a gyakorlatban azonban a szabadalmi bejelentések révén egyes know-how típusú dokumentációkat „állami ügyiratként" iktatnak, és az az illeték nem fizetés miatti elutasítás vagy visszavonás következtében az OTH őrizetében marad, publikussá nem válik, ugyanakkor egy prima facie bizonyítékot szolgáltat a bejelentés tárgyát képező, know-how jellegű ismeret birtokban tartásáról. Egy másik speciális vonás a magyar jogban a lehetőség a szabadalmi bejelentés közzétételének mellőzésére, majd a nyilvánosságra hozatal elkerülése érdekében a megadást követő 30 napon belül történő lemondásra. Ez a szabály lehetőséget ad arra, hogy a titokban tartani kívánt találmányok szabadalmi minősítése is megtörténhessen („megpecsételt, minősített know-how"), amelynek a szolgálati találmányok feltalálóinak díjigénye, a feltalálói díj adókedvezménye, devizavisszavásárlási joga szempontjából van jelentősége. 20) A hazai és a nemzetközi tapasztalatok figyelembevételével de lege ferenda az alábbi javaslatok tehetők a hatályos magyar szabályozás továbbfejlesztésére. A know-how oltalmát a jelenlegi direkt módon nem indokolt kimondani a Polgári Törvénykönyben, mivel az a fejlett országok törvényhozásában sem jelenik meg ebben a formában. A polgári jogi általános titokvédelem, illetve a szerződési szabadság értelmében kiköthető titkossági záradék azonban továbbra is felhasználható lesz a know-how-oltalom kialakításához. Az üzleti titok védelmét a GATT szellemi tulajdon egyezmény tervezettel összhangban, az ott előírt feltételekkel, elsődlegesen a tisztességtelen verseny elleni oltalom körében kell biztosítani a Párizsi Egyezmény lObis cikkével összhangban. 136
