Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelem és csúcstechnika - Iparjogvédelmi tanulmányok (Budapest, 1995)

IV. fejezet. Az üzleti titok (know-how) védelme és az utánzás szabadsága

know-how-szerződéseknek a Szabadalmi Hivatalnál történő regisztrációját („screening registration") is, főleg abból a célból, hogy a versenykorlátozó intézkedések (különösen az ún. „tie-in" megkötések a beszerzés, értékesítés stb. tekintetében) ellenőrizhetők, illetve kiküszöbölhetők legyenek. Emellett az ellenőrzés kiterjed arra is, hogy a fizetett ellenérték fejében a helyi ipar arányos „quid pro quo"-t, összemérhető know-how szolgáltatást kapjon. A know-how és más iparjogvédelmi (szabadalmi, védjegy, ipari minta) szerződés regisztrációjáról tanúsítványt adnak ki, és a szerződés bibliográfiai jellegű adatait (szerződéskötő felek, a szerződés tárgya stb.) közlik a Szabadalmi Közlönyben.

A szerződéseket bizalmasan kezelik, azokat csak mindkét fél együttes, írásbeli engedélyével lehet megtekinteni. A fenti rendelkezések összhangban vannak azokkal a normákkal, amelyeket a WIPO-nak a fejlődő országok részére készített mintatörvénye tartalmaz.

15) Az Európa, Japán és az Amerikai Egyesült Államok üzleti körei által 1988- ban a GATT keretében előterjesztett javaslatok az információtulajdon („proprietary information") oltalmáról beszélnek. Ezek szerint az információtulajdon adekvát és hatékony oltalmának az a lényege, hogy lehetőséget ad a jogosult számára a bizalmas információnak a mások által való hozzáférhetőségtől való megvédésére. Másoknak azonban szabad függetlenül vagy nyilvánosan hozzáférhető, oltalom alatt nem álló információkból, valamint termékekből kifejleszteni ugyanazt az információt.

Az információ további használhatósága azonban a szellemi tulajdon adott formájára vonatkozó szabályozástól függ.

A fentiekben ismertetett formában a három nagy innovációs és gazdasági áramkör üzleti körei elismerték a mérnöki visszafejtés elvének általános alkalmazhatóságát.

Az említett üzleti körök szerint az ipari titok védelme a jogosulatlan elsajátítás, használat és nyilvánosságra hozatal ellen kell hogy irányuljon. Az információ egyes elemei közkincset képezhetnek, a teljes know-how azonban mint válogatott információk kombinációja oltalmat kell hogy élvezzen.

Az információ regisztrálását nem lehet megkövetelni az oltalom előfeltételeként.

Az állami hatóságoknak sincs joga, hogy a különböző államigazgatási eljárásokban (pl. növényvédőszer- vagy gyógyszer-törzskönyvezés) megkövetelt információt továbbadják vagy nyilvánosságra hozzák.24

A GATT szellemi tulajdon egyezmény-tervezet 7. cikke a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat elleni cselekmények körében rendelkezik a nyilvánosságra nem hozott információ („undisclosed information") oltalmáról. Ezek szerint a szerződő feleknek a Párizsi Egyezmény lObis cikke szerint a tisztességtelen verseny ellen előirányzott hatékony oltalom biztosítása során kell védeniük a fel nem tárt információkat és a kormányoknak vagy kormányszerveknekbenyújtott adatokat a következők szerint:

a) a szerződő feleknek biztosítaniuk kell hazai joguk és gyakorlatuk szerint a természetes és jogi személyek számára azokat a jogi eszközöket, ame-129