Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelem és csúcstechnika - Iparjogvédelmi tanulmányok (Budapest, 1995)

IV. fejezet. Az üzleti titok (know-how) védelme és az utánzás szabadsága

(Ezek szerint kellett a pert lefolytatni mintegy tíz éve az Osakai Kerületi Bíróság előtt a bűvös kocka szolgai másolói ellen, bizonyítva, hogy a „kocka" ugyan önmagában az emberiség geometriai közkincse, de a „Rubik's cube" kombinációban disztinktív jellegű, amely versenyjogi védelmet érdemel.)

1990. június 29-én fogadták el az üzleti titokvédelem speciális szabályozására a tisztességtelen verseny elleni törvény részleges módosítását.19

Ennek megfelelően üzleti titoknak minősül az üzleti szempontból hasznos és nyilvánosságra nem hozott gyártási és értékesítési módszer, vagy bármely más műszaki vagy üzleti információ.

A jogosult („owner") követelheti a hasznosítás abbahagyását és a további hasznosítás megakadályozását, ha tisztességtelen módon (pl. lopás, csalás útján) szerezték meg az üzleti titkot, illetve ha azt ennek tudatában használják vagy feltárják.

A jogosult követelheti a tisztességtelen módon megszerzett üzleti titok hasznosításával gyártott termékek megsemmisítését, kártérítést, sőt büntetőjogi szankciók (három évig terjedő szabadságvesztés és 500 000 yenig terjedő pénzbírság) alkalmazását is.

A jóhiszeműen - kereskedelmi ügylet keretében - megszerzett üzleti titok hasznosítása vagy feltárása esetén a törvény mentességet ír elő.

Az üzleti titoksértés ellen fellépni a jogsértéstől való tudomásszerzéstől számított három éven belül, de legkésőbb az üzleti titok hasznosításának megkezdésétől számított tíz éven belül lehet.

13) Japánban szintén elfogadtak irányelveket 1989. február 15-én a know-howszerződések esetleges „antikompetitív" hatásának megakadályozása érdekében.20

Az irányelvek megkülönböztethetnek olyan korlátozásokat, amelyek nem minősülnek tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak („fehérlista"), olyan korlátozásokat, amelyek annak minősülnek („szürke lista"), és végül olyan korlátozásokat, amelyek nagy valószínűséggel annak minősülnek („fekete lista").

Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősülhet, pl. a know-how licenciaszerződés olyan kikötése, amely kötelezi a licenciavevőt, hogy ne támasszon versenyt valamely áruval vagy technológiával, amit csak a licenciavevőn keresztül hozhat forgalomba, kölcsönösség nélkül adjon tájékoztatást a fejlesztésekről, használja a licenciaadó védjegyét, csak meghatározott árut, nyersanyagot, alkatrészeket használjon, illetve ezeket a licenciaadótól szerezze be, csak meghatározott országokba exportálja a termékeit, meghatározott volumenben és áron, az árutól vagy szolgáltatástól különböző alapon fizessen royaltyt, egyoldalúan előnyös feltételeket fogadjon el, a szerződés megszűnése után a közkincs részévé váló know-how-ért fizessen royaltyt.

Nagy valószínűséggel tisztességtelen gyakorlatnak minősülnek az árképzéssel összefüggő megkötések, a más technológiával vagy áruval való verseny kizárása a szerződés megszűnése utáni időre, a know-how használatának korlátozása a szerződés megszűnése utáni időszakra, a másik fél által való kutatás és fejlesztés kizárása a know-how kapcsán, a kutatás és fejlesztés során esetleg lét-127