Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelem és csúcstechnika - Iparjogvédelmi tanulmányok (Budapest, 1995)
IV. fejezet. Az üzleti titok (know-how) védelme és az utánzás szabadsága
szabadságának érvényesítésére irányult. Az USA Legfelsőbb Bírósága 1964-ben kimondta, hogy a szabadalmi, védjegy-, szerzői jog oltalma alatt nem álló termékek a szövetségi törvények értelmében másolhatók, és csak akkor lehet azokkal szemben fellépni, ha az áruk eredete tekintetében félrevezetők a vevők számára (Sears, Roebuck and Co. v. Stiffel Co., 140 USPQ 524, és Compo Corp. v. Ray-Brite Sighting, Inc., 140 USPQ 528).4 Ezt az elvet továbbfejlesztve az USA Legfelsőbb Bírósága a „Kewanee Oil v. Bicom Corp. 416.U.S. 470, 476 (1974)" évi döntésében kimondta, hogy „Az üzletititok-törvény nem ad oltalmat a tisztességes és becsületes módszerek ellen, mint az úgynevezett mérnöki visszafejtés, amikor az ismert terméktől elindulva és visszafelé haladva fejtik meg az eljárást, amely a fejlesztést vagy gyártást elősegítette." A bíróság egy közelmúltban hozott határozatában is megerősítette azt az álláspontját, hogy a köz szabadon felhasználhat bármely információt az üzleti titkokkal kapcsolatban, amelyet mérnöki visszafejtéssel fel tud fedni a piaci forgalomban levő árukból. (Bonito Boats, Inc. v. Terunder Craft Boats, Inc. 109. S Ct. 971, 980 [1989]) A bíróság megjegyezte, hogy a mérnöki visszafejtés gyakran jelentős haladáshoz vezet a tudomány és a technika területén, továbbá hogy a mérnöki visszafejtés, mint „versenyrealitás" ösztökéli a fejlesztőket, hogy szabadalmazható szintű és nyílt szabadalmi információként feltárt találmányokat hozzanak létre. A bíróság rámutatott a technikai verseny jelentőségére, továbbá arra, hogy a szellemi tulajdon rendszerének adekvát működése megköveteli az üzleti titokvédelemnek a nyílt szabadalmi oltalomhoz képest alacsonyabb mértékét és a szabadalmazhatóság szintje alatti technikai megoldásoknak mielőbb a közkincs körébe jutását.5 5) A „Second Restatement of Torts"-ból már kihagyták az üzleti titokra vonatkozó részt annak érdekében, hogy az egyes államoknak módot adjanak az egyedi szabályozásra. A lassú, sporadikus, inkoherens szabályozás meggyorsítása és egységesítése céljából az Amerikai Ügyvédi Egyesület (American Bar Association) 1979-ben jóváhagyta az Egységes Üzleti Titok Törvényt („Uniform Trade Secret Act"), mint modellt az egyes államok számára. Napjainkban az 50 állam közül csak 11 (Arizona, Iowa, Kentucky, Michigan, Mississippi, Missouri, New Yersey, New York, South Carolina, Vermont, Wyoming) nem rendelkezik az üzleti titokra vonatkozó törvénnyel. Ez utóbbi államokban a bíróságok a „Restatement of Torts"-ra, a common law-ra és a lopás elleni szabályokra hivatkoznak. Az Egységes Üzleti Titok Törvény szerint üzleti titok bármely információ, amelynek gazdasági értékét az adja meg, hogy korlátozottan hozzáférhető, és amelynek titkossága megőrzésére az adott körülmények között az ésszerű intézkedéseket megtették.6 Az Egységes Üzleti Titok Törvény szerint a jogi védelem az üzleti titok nem helyénvaló módon („improper means") való eltulajdonítása ellen vehető igény-120
