Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)
II. fejezet - 1. Az iparjogvédelmi jogviszonyok rendszere
hangban a nemzetközi forgalmat kívánja megóvni a zaklatástól, és azt jelenti, hogy a külföldi tranzitáruk és tranzitjárművek esetén nem lehet fellépni szabadalombitorlás miatt, habár az áru, illetve jármű vagy annak valamely része a szabadalmazott találmány szerint készült. Közös szabadalom akkor jöhet létre, ha a találmányt többen, közösen alkották (pl. eseti team vagy polgári jogi társaság keretében), vagy a már meglévő találmányt vagy szabadalmat csak részben ruházták át, vagy azt többen örökölték. A szabadalomjogi egysége miatt természetben (pl. térben, időben, használati módok, találmányi tárgyak szerint) nem osztható fel, hanem csak eszmei hányadrészek (pl. 50%, Vz) szerint. Közös szabadalom „szabadalomtársai” jogközösségbe kerülnek, ezért különféle gyakorlati jogi kérdések vetődnek fel egymás közötti belső viszonyukban, amelyet szerződésben szabályozhatnak. Ennek hiányában törvény szabályozza a rendelkezési jogot, a hasznosítást és a licenciaadást. Fő szabály, hogy mindegyik szabadalmastárs csak a saját hányadával rendelkezik. Eszerint, ha több jogosultja van a találmánynak, a találmányt csak valamennyi társ hozzájárulásával lehet bejelenteni. Ela valamelyik társ alapos indok nélkül megtagadja a hozzájárulást a bejelentés megtételéhez, a sérelmet szenvedő társ a joggal való visszaélést tilalmazó polgári jogi szabályok szerint léphet fel ellene. A Ptk. 5. §-a szerint ugyanis, ha a joggal való visszaélés jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadásában áll, és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy különös méltánylást érdemlő magánérdeket sért, a bíróság a fél nyilatkozatát ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másként nem hárítható el. Ha az egyik szabadalmastárs kívülálló részére el kívánja idegeníteni (pl. eladni) az őt megillető hányadrészt, a többi szabadalmastársat elővásárlási jog illeti meg. (Az általános jogi elvnek megfelelően tehát a szabadalmi jog is preferálja a „birtokonbelülieket”.) Ezek szerint a kívülálló vételi ajánlatát közölni kell a többi szabadalmastárssal, és az elfogadásra határidőt kell megjelölni. Ha valamelyik társ az ajánlatban megjelölt feltételek mellett hajlandó az elidegeníteni kívánt hányadrészt megvásárolni, az ügyletet vele kell létrehozni. Ha több társ kíván élni elővásárlási jogával, azt közösen, egymás között egyenlő arányban gyakorolhatják. A találmányt mindegyik szabadalmastárs egyedül is hasznosíthatja. Ehhez nincs szükség a többi szabadalmastárs engedélyére, köteles azonban társainak részesedési hányaduk arányában megfelelő díjat fizetni, és szolgálati találmány esetén a feltalálóknak találmányi díjat fizetni. Harmadik személy részére licenciát csak az összes szabadalmastárs egyetértésével lehet adni. Ha valamelyik társ megtagadja a hozzájárulást és ez a magatartása joggal való visszaélésnek minősül, a hozzájárulást bírói ítélet pótolhatja. A szabadalmi oltalomról való lemondás általában megszünteti a szabadalmi 93
