Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)
II. fejezet - 1. Az iparjogvédelmi jogviszonyok rendszere
lentések alakiságaira vonatkozó hirdetmény alapján, hogy a bejelentésben jelöljék meg a feltaláló(k) nevét. A feltalálói deklarációnak az a gyakorlati következménye, hogy ha a szabadalmi bejelentésben eredetileg pl. két személyt neveztek meg feltalálóként, a felek egyszerű bejelentése alapján nem lehet utólag valamely személyt a feltalálók közül kihagyni vagy egy harmadik személyt feltalálóként elismertetni, illetve a feltalálói arányokat megváltoztatni az OTH előtt, ehhez jogerős bírói ítéletre van szükség. (Ez nem voantkozik adminisztratív hibák kijavítására.) A törvény biztosítja a Párizsi Uniós Egyezménynek megfelelően a feltalálónak azt a jogot, hogy a szabadalmi iratok (szabadalmi okirat, lajstrom. Szabadalmi Közlöny stb.) őt e minőségben feltüntessék még akkor is. ha egyébként nem ő a találmányból eredő vagyoni jogok jogosultja (pl. a találmány átruházása vagy szolgálati találmány esetén). A fentiekből következik, hogy a feltaláló csak a szabadalmi iratokon követelheti nevének feltüntetését, a találmány szerinti terméken nem. A feltaláló neve csak kifejezett hozzájárulása esetén használható a találmány szerinti termék megjelölésére. A jogosulatlan névfeltüntetés ellen ugyanis a polgári jog szabályai abban az esetben is védelmet nyújtanak, ha a szóban forgó nevet védjegyként nem lajstromozzák. A feltalálót megilleti bizonyos körben a névfeltüntetési jog fordítottja, az anonimitási jog is. vagyis az a lehetőség, hogy neve feltüntetésének mellőzését kérje valamennyi nyilvánosságra kerülő. ..külső" szabadalmi iraton. A szabadalmi bejelentésben minden esetben meg kell jelölni a feltalálót, es a mellőzést akkor is csak maga a feltaláló kérheti, ha nem ő a bejelentő. A feltaláló felléphet azzal szemben, aki e minőségét kétségbe vonja (pl. sajtóban), vagy a találmánnyal kapcsolatos személyhez fűződő egyéb jogát. pl. a találmány diszkreditálása révén a feltalálói jóhímevet sérti. A feltaláló a találmány továbbfejlesztését, megváltoztatását nem kifogásolhatja, ez a jog a műszaki fejlesztés kerékkötője lenne. A feltaláló azonban követelheti a jóhímév védelme alapján, hogy nevét csak a találmányával és ne annak megváltoztatott, esetleg elrontott változatával hozzák összefüggésbe. A találmány nyilvánosságra hozatalának joga szintén fontos személyhez fűződő joga a feltalálónak. Szolgálati viszonyon kívül ő dönthet arról — a titokvédelmi szabályok keretei között, tehát ha ezzel nem sért államtitkot, üzemi (szolgálati) titkot vagy magántitkot —, hogy találmányát a társadalom elé táija-e. A nyilvánosságra hozatal joga ugyan személyhez fűződik, de gyakorlása döntő módon érintheti a találmányból eredő vagyoni jogokat. A szabadalmi bejelentés előtti publikálás ugyanis közkinccsé teszi a találmányt. és így az újdonságrontás folytán lehetetlenné válik a szabadalmaztatás, másrészt vannak olyan találmányok (pl. gyártási eljárások), amelyek titokban tartva, know-how-ként kezelve gazdaságosabban hasznosíthatók. Szolgálati találmány esetén a vagyoni jogok, igy a szabadalom iránti igény 85
