Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)
VI. fejezet - 5. Az iparjogvédelmi képviselet szabályai
dalmi ügyvivő, aki az adott ügyben képviselőként is eljár, szabadalmi ügyvivői szakmai tevékenységén túl részt vett-e alkotó módon a találmány lényegét kitevő alapgondolat megalkotásában. Ennek érdekében célszerűnek látszik felkérni a szabadalmi ügyvivőt, hogy konkrétan jelölje meg azt az alkotó jellegű tevékenységet, amelynek alapján a találmány társszerzőjeként való feltüntetésre igényt tart.” Az állásfoglalástól eltérő képviselői eljárás, vagyis az alkotás létrehozásában kifejtett tevékenység eredményének hiányában társszerzőség igénylése — eltekintve a találmánybitorlás megállapításának lehetőségétől — már eredményfelelősség megállapításának lehetőségét vonja maga után, és a megbízási jogviszonyt vállalkozássá módosítja. 5.6. A képviselő magatartása A képviselő nem tanúsíthat olyan magatartást, amelyből bárki arra következtethet, hogy az elbíráló szervre, vagy annak tagjára, dolgozójára kedvező elintézés érdekében bármilyen módon vagy eszközzel befolyása van. Bizonyítékok visszatartása, eljárási cselekmények elmulasztása, az eljárás indokolatlan elhúzása megengedhetetlen magatartás. A képviselő az ellenérdekű fél képviselőjének sem személyét, sem tevékenységét nem minősítheti. Esetleges kifogásait csak az eljáró hatóságnál és csak az ügyre tartozóan terjesztheti elő. Amennyiben ellenérdekű fele? képviselnek, a képviselők beadványaik, indítványaik másolatát egymással kötelesek közölni. Jogvitás ügyekben kötelesek a vita tekintetében egyezség létrehozását megkísérelni. 5.7. Külföldre irányuló iparjogvédelmi ügyek képviseletéről A külföldre irányuló szabadalmi, védjegy- és mintabejelentések esetében — tekintettel e tevékenység devizakihatásaira — a hazai bejelentők ügyeinek intézésére a külkereskedelmi miniszter által feljogosított, vagy engedéllyel rendelkező szervek jogosultak. E jogosultságot a külkereskedelmi miniszter 1/1975. (I. 15.) KkM „A külföldi vonatkozású iparjogvédelmi ügyek intézéséről” szóló rendelete 1. §-ában az alábbiak szerint szabályozza: „Belföldi természetes és jogi személyek külföldi, továbbá külföldiek belföldi vonatkozású iparjogvédelmi ügyeinek intézésére a külkereskedelmi miniszter által erre feljogosított állami vállalat jogosult.” 556
