Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)
VI. fejezet - 5. Az iparjogvédelmi képviselet szabályai
jogosult a megbízók nevében utasítást, tájékoztatást adni. Ez azonban nem menti fel a képviselőt azon kötelességének teljesítése alól, hogy a megbízók mindegyikét tájékoztassa. Amennyiben azonos ügy képviseletére többen adnak megbízást, és utasításaik egymásnak ellentmondanak vagy bármelyikük érdekébe ütköznek, összeférhetetlenség keletkezik, őket a várható következményekre figyelmeztetni kell. Egyező álláspont hiányában jogvesztés nélkül a képviseletről le kell mondani. A képviselő köteles a rábízott ügyben a jogszabályoknak megfelelően eljárni. Akadályoztatása esetén jogosult helyettes közreműködését igénybe venni, de erről köteles megbízóját tájékoztatni. Olyan helyettes közreműködése nem vehető igénybe, aki részéröl az ügy ellátása összeférhetetlen, vagy akinek igénybevétele ellen a megbízó tiltakozott. 5.3. A megbízás köre A megbízás általában az ügy vitelére vonatkozik. Egyes eljárási cselekmények teljesítésére, vagy okiratok szerkesztésére és beadványok szerkesztésére is lehet megbízást adni. Kétség esetén a megbízást mindig az ügy teljes vitelére adott megbízásnak kell tekinteni. A meghatalmazás is mindig az ügy teljes ellátására szól. A meghatalmazás korlátozható, de a korlátozás csak annyiban és abban a körben érvényes, amennyiben az magából a meghatalmazásból kitűnik. 5.4. A meghatalmazottak köre Több személynek, képviselőnek is adható a megbízás azonos ügy ellátására. Ilyenkor a megbízásnak és a meghatalmazásnak tartalmaznia kell, hogy az eljárás melyik részére vagy milyen körére terjed ki a meghatalmazott eljárási jogosultsága. 5.5. A képviselő felelőssége A képviselő felelős az ügy jogszabályi előírásainak megfelelő, szakszerű és lelkiismeretes ellátásáért. Eljárása eredményéért általában csak akkor felel, ha jogszabályba ütköző módon vagy megbízója érdekébe ütköző módon, annak megsértésével jár el. Célszerű utalni a Ptk. 210. § (1) és (2) bekezdésére, amely analógiaként iránymutató. Eszerint „jogi kérdésben való tévedés címén a szerződési nyilatkozatot akkor lehet megtámadni, ha a tévedés lényeges volt, és munkakörében 554
