Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)

VI. fejezet - 5. Az iparjogvédelmi képviselet szabályai

5.1. Ki járhat el képviselőként?

Képviselőként eljárhat

a) állami vállalat keretében létrehozott szabadalmi ügyvivő iroda;

b) az ügyvéd vagy az ügyvédi munkaközösség;

c) szabadalmi ügyvivő vagy szabadalmi ügyvivői munkaközösség;

d) a jogtanácsosi munkaközösség;

e) az ügyfél hozzátartozója [Hozzátartozó a Pp. 13. §-ának (2) bekezdése szerint az egyeneságbeli rokon és annak házastársa, az örökbe fogadó és a nevelőszülő, az örökbe fogadott és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs és a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa];

f) a vállalat (hivatal, üzem, más állami szerv, stb.) dolgozója a vállalattal, annak alárendelt, illetőleg felügyelete alá tartozó, továbbá a vállalat felett felügyeletet gyakorló szervekkel kapcsolatban keletkezett perekben, a vállalat jogtanácsosa (jogi előadója) pedig azokban a perekben is, amelyekben külön jogszabály őt, illetőleg a vállalatot a képviseletre feljogosítja;

g) a tanács tagja, valamint a végrehajtó bizottságnak és a szakigazgatási szervének dolgozója a tanácsot érintő perekben;

h) a szakszervezet a saját tagjának perében, valamint a külön jogszabályban meghatározott perekben;

i) a szakszervezet és a szövetkezeti jogsegélyszolgálat a SZOT által kiadott irányelvekben meghatározott perekben;

j) a szövetkezet ügyintézésre jogosult tagja vagy alkalmazottja a szövetkezet pereiben;

k) akit erre külön jogszabály feljogosít;

l) az alkalmazott a munkáltatójának kisiparosi tevékenységével, irodájával, rendelőjével, üzletével, illetve műhelyével kapcsolatban keletkezett perekben.

Nem lehet meghatalmazott, tehát nem járhat el képviselőként

— aki 18. életévét még nem töltötte be,

— akit jogerős bírói ítélet a közügyektől eltiltott,

— akit a bíróság jogerősen gondnokság alá helyezett.

A képviselővel azonos tevékenységet lát el az arra jogosult szerv által kirendelt ügygondnok vagy pártfogó, tevékenységére általában a képviseletre vonatkozó szabályok az irányadók a jogszabályokban meghatározott korlátokkal és további kötelezettségekkel.

Az ügyész fontos állami vagy társadalmi érdekből, illetőleg, ha a jogosult a jogainak védelmére bármely okból nem képes, valamint a per bármely szakaszában felléphet a törvényesség érdekében.

A képviseleti jogosultságot rögzítő fenti felsorolásból egyértelmű, hogy különbséget kell tennünk az ún. iparjogvédelmi státus ügyekben történő képviselet és a peres vagy egyéb eljárásokban kifejtett képviselői tevékenység és jogosultság között.

551