Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)

VI. fejezet - 4. Iparjogvédelmi oktatás. Az iparjogvédelmi szakértői tevékenység

Az alapfokú újítási, valamint közép- és felsőfokú iparjogvédelmi szakképzés keretében eljáró vizsgabizottságokat az OTH elnöke alakítja meg. Az eljáró vizsgabizottság elnökből és két tagból áll.

Azokat a felsőfokú iparjogvédelmi szakképesítést szerzetteket, akik megfelelnek a szabadalmi ügyvivőkről szóló 5/1976. (III. 30.) MT rendelet 2. § (2) bekezdésében foglalt egyéb feltételeknek is (magyar állampolgárság, büntetlen előélet és feddhetetlenség, mérnöki vagy azzal egyenértékű természettudományi szakos egyetemi oklevél), az Országos Találmányi Hivatal elnöke kérelemre bejegyzi a szabadalmi ügyvivők névjegyzékébe.

Az egyéb alapképzettségüek (jogászok, közgazdászok, üzemmérnökök stb.) a felsőfokú iparjogvédelmi szakképesítés révén speciális szakismeretekre tesznek szert, amelyet tevékenységükben (pl. ügyvédként, jogtanácsosként, vállalati vagy minisztériumi iparjogvédelmi ügyintézőként vagy vezetőként) kamatoztathatnak.

4.2.5. Az iparjogvédelmi szakképzés eredményei és továbbfejlesztése

A TPB-határozat megjelenése óta eltelt időszakban — az iparjogvédelmi oktatás és szakképzés — mind a tervezést és irányítást, mind pedig a képzés színvonalát, továbbá a megrendezett tanfolyamok és az iparjogvédelmi szakképesítést szerzettek számát illetően — igen jelentős eredményeket felmutatva, minőségi változásokat is létrehozva fejlődött.

Ezen időszakban jött létre az iparjogvédelmi oktatás és szakképzés egységes rendszere, amely kiterjed az összes jelentősnek minősülő képzési irányra.

Jelentős fejlődést jelez az, hogy:

— létrejött, illetve kiszélesedett az iparjogvédelmi oktatás az iskolarendszerű képzésben;

— nagy ütemben beindult és jelenleg is tovább bővülve folyik az alap-, közép- és felsőfokú iparjogvédelmi szakképzés;

— beindult az oktatás azokon a továbbképző tanfolyamokon, amelyek a vezetőknek és más népgazdaságilag fontos területen dolgozó szakembereknek speciális iparjogvédelmi ismereteket nyújtanak.

Az alapfokú újítási és felsőfokú iparjogvédelmi tanfolyamok fő célja, hogy a gazdálkodó szervezetek számára képezzenek újítási és iparjogvédelmi ügyintézőket és vezetőket.

A korábbi helyzethez képest a legnagyobb változás a felsőfokú iparjogvédelmi szakemberképzésben jelentkezik, mivel

— lehetővé vált a felsőfokú iparjogvédelmi szakképzés megszerzése valamennyi, ebben érdekelt egyetemet végzett szakember számára;

— a korábbi, csak szabadalmi ügyvivői képzésre irányuló tananyag jelentősen korszerűsödött a KGST keretében kidolgozott olyan komplex tematika

548