Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)

VI. fejezet - 4. Iparjogvédelmi oktatás. Az iparjogvédelmi szakértői tevékenység

— tanfolyami ismeretbővítő céllal egyes témákban (például licencforgalmi ismeretek, iparjogvédelmi dokumentáció és információ).

Az egyetemi és főiskolai graduális és posztgraduális képzésben szemléletformáló céllal átfogó, alapozó ismeretek oktatása folyik. így az iparjogvédelmi ismereteket a műszaki, közgazdasági, agrártudományi egyetemeken és főiskolákon. valamint a jogi karokon az alapképzésben, továbbá a mérnök-közgazdász, valamint más szakmérnökképzésben általában valamely kapcsolódó (pl. „Polgári jog”, „Külkereskedelmi jogi ismeretek”) tantárgy keretében, illetve önálló fakultatív, a gazdasági mérnökképzés egyes ágazatainál pedig kötelező tantárgyként oktatják, lehetőséget adva az iparjogvédelem különféle problémáinak tudományos diákköri témakénti, diplomamunkakénti feldolgozására is.

Az iparjogvédelmi szakemberképzés alap-, közép- és felsőfokú tanfolyami rendszerben történik, amelynek rendjét az iparjogvédelmi szakképzésről szóló 4 1981. (XII. 23.) IM—MM együttes rendelet, valamint az Országos Találmányi Hivatal elnökének a 6/1982. (SzK 6.) utasítása szabja meg.

4.2.1. Az alapfokú újítási tanfolyam tantárgyai

1. Az újítási jog szabályai és gyakorlata

2. A vállalati újítási ügyintézés és szervezés

3. Alapvető iparjogvédelmi ismeretek.

4.2.2. A középfokú iparjogvédelmi tanfolyam tantárgyai

1. A magyar szabadalmi jog szabályai és a kapcsolódó nemzetközi egyezmények

2. A magyar újítási jog szabályai

3. A magyar védjegyjog és ipari mintaoltalmi jog szabályai és a kapcsolódó nemzetközi egyezmények

4. Iparjogvédelmi tájékoztatás

5. Vállalati iparjogvédelmi feladatok.

4.2.3. A felsőfokú iparjogvédelmi tanfolyam tantárgyai

1. Az iparjogvédelem fogalma és jelentősége (—)

2. Tudománypolitikai ismeretek (—)

3. Gazdaságpolitikai ismeretek (—)

4. Jogi ismeretek (V)

5. Újítási jog (V)