Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)
I. fejezet - 2. Jogi ismeretek
Bíróság tárgyalja. Ha az óvás benyújtására a határozat jogerőre emelkedését követő egy éven túl kerül sor, akkor a törvényességi óvás folytán hozott határozat a felekre már nem terjed ki. 2.4.2. Nemperes (peren kívüli) eljárások Némely esetben nem indokolt az ügy perben való elbírálása, ezért jogszabály előírhatja a peren kívüli ügyintézést. Jellegzetes nemperes eljárás, melynek során a bíróság a jogosított kérelmére kibocsátott fizetési meghagyással kötelez valakit arra, hogy a meghatározott pénzkövetelést fizesse meg (valamely dolgot adjon ki) 15 napon belül. Ha a kötelezett a követelést nem ismeri el, jogosult 15 napon belül írásban ellentmondással élni, ezzel az ügy perré alakul át. Nemperes eljárás keretében bírálja el a Fővárosi Bíróság az Országos Találmányi Hivatal szabadalmi, védjegy és mintaoltalmi ügyekben hozott —jogszabályokban felsorolt — határozatainak a megváltoztatása iránt előterjesztett kérelmeket is. Ezekben az ügyekben az eljárás nem hivatalból, hanem a jogosított kérelme alapján indul és ellenérdekű fél nem feltétlenül szükséges. A kérelem elbírálásához tárgyalás megtartására nincs szükség, a kérelmezőt kérelmére a bíróság köteles meghallgatni, de ha az eljárás során bizonyításra is szükség van, akkor a bíróság tárgyalást tart. A peren kívüli ügyekben a bíróság mind érdemben, mind egyéb kérdésekben végzéssel határoz. Az első fokú bíróság határozata ellen 15 napon belül fellebbezni lehet, amelyet a másodfokú bíróság bírál el. Főszabály az, hogy amennyiben az egyes nemperes eljárásokra vonatkozó jogszabályok másképpen nem rendelkeznek, vagy az eljárás jellegéből más nem következik, a peren kívüli eljárásokban is a polgári perrendtartás vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Ha az ügyben ellenérdekű fél nem volt, a felmerült eljárási költségeket a kérelmező viseli. 2.4.3. A bírósági végrehajtás Az eljárás során hozott döntés akkor éri el célját, ha azt teljesítik. Erre a bíróság határidőt állapít meg. Ha a kötelezett fél a marasztaló rendelkezésnek nem tesz eleget, a jogosított kérelmére el kell rendelni a végrehajtást. A bírósági végrehajtás az adós ellen kiállított végrehajtó okirattal indul, amelyet a kiállító szerv foganatosítás végett vagy közvetlenül a munkáltatónak küld meg, amely ezután a pénzkövetelést az adós járandóságából levonja; vagy pedig a végrehajtási lapot a foganatosító bírósági végrehajtónak juttatja el, ez utóbbi esetben a végrehajtó intézkedik: pénzkövetelés behajtása végett foglal, majd a lefoglalt vagyontárgyakat értékesíti, és az így befolyó összegből teljesíti 46
