Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)

I. fejezet - 2. Jogi ismeretek

2.3. A jogrendszerünk A jogrendszer sokféle jogszabályból alkot egységes egészet; belső rendezettsé­ge csoportosítást, megfelelő tagozódást feltételez. A jogrendszer alapvető tago­zódásánál hosszú időn át a közjog és a magánjog megközelítést alkalmazták, a jogfejlődés azonban ezt a felosztást szétfeszítette, a tudomány a jogágak szerinti tagozódást fogadja el, a jogszabályok belső tartalmát és a jogi szabályo­zás egymástól eltérő módszerét tekinti kiindulásnak. 2.3.1. Allamjog (alkotmányjog) Mint központi jogág magában foglalja az alapvető politikai viszonyokat rendező szabályokat, politikai megközelítésben határozza meg az alapvető jogintézményeket, felöleli az államszervezet felépítésének és működésének főbb előírásait. Speciális jogintézményként önálló részterület az állampolgári jogok és köte­lességek szabályozása. E körben egyre mélyebb szabályozásra kerül sor az állami élet alkotmányos garanciái, az egyesülési jog stb. terén. 2.3.2. Az államigazgatási jog Az államigazgatási jog mint jogág azoknak a jogszabályoknak az összességét öleli fel, amelyek az államigazgatási tevékenységgel összefüggő jogviszonyokat rendezik, az államigazgatás szervezetére, szerveire és működésükre vonatkozó jogszabályokat fogja át. Ide tartoznak azok a jogszabályok is, amelyek az államigazgatásban alkalmazásra kerülő rendészeti tilalmakra, engedélyhez kö­tött tevékenységekre vonatkoznak, illetve a szociális, az egészségügyi, a kulturá­lis stb. államigazgatási feladatokkal kapcsolatban megállapított állampolgári jogokat és kötelezettségeket tartalmazzák. Az egyedi ügyekben való hatósági eljárásra vonatkozó szabályozásról az 1981. évi I. törvény rendelkezik, külön eljárási szabályok vonatkoznak a sza­bálysértések elbírálására, a Munka Törvénykönyvében szabályozott, valamint a devizagazdálkodás körébe tartozó eljárásokra. Az Országos Találmányi Hiva­tal hatósági eljárására az általános szabályok irányadóak ugyan, de az eljárás különleges jellegéből adódóan eltérő szabályozás is érvényesül. Az általános államigazgatási eljárás hivatalból, esetleg a felettes szerv utasítá­sára, vagy az ügyfél kezdeményezésére (kérelmére, bejelentésére, nyilatkozatára) indul, leginkább egyoldalú eljárás, mert abban ellenérdekű fél általában nem vesz részt. Az ügyfél kérelmére indult eljárásnak van néhány kiemelendő jelleg­zetessége: az ügyfelet, ha kéri, személyesen is meg kell hallgatni, megjelenésre 29

Next

/
Oldalképek
Tartalom