Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)
I. fejezet - 2. Jogi ismeretek
a jogszabály másképpen nem rendelkezik, mind büntető, mind polgári perekben első fokon a helyi bíróságok járnak el. A megyékben — a megye területére kiterjedő működési körrel — a megyei bíróság ítélkezik (Budapesten a Fővárosi Bíróság), egyfelől másodfokon bírálja el a területén működő helyi bíróságok és a munkaügyi bíróságok határozatai ellen bejelentett fellebbezéseket, másfelől pedig eljár —jelentőségük miatt kiemelt — bizonyos ügyekben első fokon. A bírósági szervezet csúcsán helyezkedik el a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága, mint a legmagasabb bírói fórum. Másodfokon bírálja el a megyei bíróságok első fokon hozott határozatait, továbbá a katonai bíróságok döntése elleni fellebbezéseket, a Legfelsőbb Bíróság elnöke vagy a legfőbb ügyész által benyújtott törvényességi óvásokat. A Legfelsőbb Bíróság büntető-, katonai büntető, polgári, gazdasági, munkaügyi és közigazgatási tanácsokban ítélkezik. A törvényesség és a jogalkalmazás egysége érdekében pedig elvi irányítást gyakorol a bíróságok ítélkezése felett, ennek érdekében irányelveket és elvi döntéseket hoz, továbbá állásfoglalásaival és bírósági határozatok közzétételével a bíróságoknak iránymutatást ad. A helyi bíróságok mellett közjegyzők működnek. Feladatuk a hagyatéki eljárások lefolytatása, közokiratok készítése, különböző nemperes eljárások intézése. Határozatai végrehajtásáról a bíróság maga gondoskodik, a polgári ügyben hozott marasztaló határozatát, a büntetőügybeni ítéletének a polgári jogi igénynyel kapcsolatos marasztalását, a bírósági egyezséget — általában — bírósági végrehajtással kényszeríti ki, bírósági végrehajtó segítségével. A büntetőügyben kiszabott szabadságvesztés és a halálbüntetés végrehajtása pedig a büntetés-végrehajtási intézetben történik. 2.2.5. Az ügyészségek A társadalom törvényes rendjét, az állam biztonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető minden cselekmény következetes üldözéséről, az állampolgárok jogainak a védelméről a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze és az ügyészség gondoskodik. Az ügyészségről szól az 1972. évi V. törvény. Az ügyészség felügyeletet gyakorol a nyomozás törvényessége fölött, képviseli a vádat a bírósági eljárásban, továbbá közreműködik abban, hogy az állami, a társadalmi és szövetkezeti szervek, valamint az állampolgárok a törvényeket megtartsák és megtartassák. Az ügyészi szervezet a legfőbb ügyészen keresztül kapcsolódik az államhatalom legfelsőbb szervéhez, az Országgyűléshez; ügyészi szervek: a Magyar Népköztársaság Legfőbb Ügyészsége, a megyei főügyészségek, illetve a Fővárosi Főügyészség, továbbá a helyi ügyészségek; a Katonai Főügyészség és a területi katonai ügyészségek. A szervezet élén álló legfőbb ügyészt az Országgyűlés 27
