Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)
II. fejezet - 1. Az iparjogvédelmi jogviszonyok rendszere
áll. Ez a negatívum abban is jelentkezik, hogy a kérelmező által felhozott, az OTH előtti eljárásban nem feltárt újabb érvekre sem nyilatkozhat az OTH. A bíróság a megváltoztatási kérelmeket tehát a nemperes eljárás szabályai szerint, mégis bizonyos, a védjegytörvény X. fejezetében meghatározott eltérésekkel bírálja el. Az első fokú bíróság a polgári perrendtartás előírásainak megfelelően bizonyítást folytathat le és tárgyalást tarthat. Amennyiben a konkrét ügy a rendelkezésre álló iratok alapján tárgyalás és minden további bizonyítás nélkül elbírálható, a bíróság tárgyaláson kívül is hozhat határozatot; mégis köti azonban az az előírás, hogy a felet — amennyiben kívánja — köteles meghallgatni. A fél bármilyen, az üggyel kapcsolatos előadást, tehát bármilyen bizonyítási indítványt előterjeszthet, nincs kötve azokhoz az érvekhez, előadásokhoz, melyeket az OTH előtti eljárás során terjesztett elő. Ebből az következik, hogy korlátlanul felhozhat olyan új érveket, bizonyítékokat, melyeket az OTH előtti eljárás során nem terjesztett elő, illetve melyekre még nem hivatkozott. Kötve tehát csak magához az érdemi kérelemhez van. A bíróság az ügy tárgyalásáról és a határozat kihirdetéséről a fél kérelmére a Pp. 7. §-ában foglalt feltételek nélkül is kizárhatja a nyilvánosságot. Amennyiben a bíróság az ügyet tárgyaláson kívül bírálja el, de az eljárás során utóbb szükségét látja tárgyalás megtartásának, joga van a tárgyalást bármikor kitűzni. Ha viszont az ügy elbírálása a tárgyaláson történik, vagy tárgyalás kitűzése már elrendelésre került, utóbb nem kerülhet sor már az adott ügy tárgyaláson kívüli elbírálására. Akinek jogi érdeke fűződik az adott ügy mikénti eldöntéséhez, mindaddig, míg a bírósági eljárás jogerősen be nem fejeződött, joga van az eljárásba az azonos érdekű fél mellett beavatkozni. Ez azt jelenti, hogy az érdekelt harmadik személy még akkor is beavatkozhat az eljárásba, ha az OTH-határozat ellen nem nyújtott be megváltoztatási kérelmet, de ilyet a fél vagy az ügyész előterjesztett, és ennek eredményeként bírósági eljárásra került sor. A beavatkozó jogai azonosak a fél jogaival, kivéve az egyezségkötésre, az elismerésre és a jogról való lemondásra vonatkozó lehetőségeket. Cselekményeinek joghatálya azonban csak annyiban áll fenn, amennyiben a fél az adott cselekményt elmulasztja, vagy amennyiben cselekményei nem állnak ellentétben a fél cselekményeivel. Nem kerülhet sor az adott bírósági eljárás során arra, hogy a beavatkozó és a fél közötti bármely jogvita elbírálásra kerüljön. A beavatkozóval — ugyanúgy, mint a féllel — közölni kell minden, az eljárás során hozott határozatot, és kézbesíteni kell számára minden vonatkozó iratot. Az ügyész azokat a jogokat gyakorolhatja, melyek őt a nemperes eljárásban egyébként is megilletik. Amennyiben a kérelmező, illetőleg egyik fél sem jelenik meg a tárgyaláson, vagy a bíróság által megszabott határidő alatt valamely felhívásnak bármelyik fél nem tesz eleget, a bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján bírálja el a tárgybani kérelmet. Egyezséget a bírósági eljárás során csak olyan kérdésben 173
