Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)
II. fejezet - 1. Az iparjogvédelmi jogviszonyok rendszere
san összefügg, elkülönítése nem indokolt, vagy éppen nem is lehetséges. Ezért ilyenkor — amennyiben a fél a bírósági eljárás során az oltalmi kört bővítő értelemben módosítja — a bíróság az eljárást megszünteti és az ügyet az OTH- hoz új eljárásra utalja vissza [Bvr. 8. § (1) bekezdés]. A bíróság csak olyan kérdésben dönthet, amely az előzményi OTH eljárásnak tárgya volt. Ha a fél újabb kérdésben kíván döntést, ezt a bíróság a kérelem elintézésére hatáskörrel rendelkező OTH-hoz teszi át. Ez azonban nem szükségszerűen akadályozza vagy befolyásolja a folyamatban levő birósági eljárás érdemi befejezését [Bvr. 8. § (3) bekezdése]. Megszünteti továbbá a bíróság az eljárást, ha a megváltoztatási kérelem előterjesztését követően az OTH a kérelem alapjául szolgáló határozatát visszavonta vagy hatályon kívül helyezte. Ha az OTH a határozatát megváltoztatta, a bírósági eljárás folytatásának csak a még vitás kérdésekben van helye [Bvr. 10. § (2) bekezdés]. Az eljárás költségeinek (a perköltség) viselése felől a bíróság az eljárást befejező határozatban dönt, kivéve, ha a törvény értelmében tanút, szakértőt vagy más személyt kell valamely perbeli cselekmény költségében elmarasztalni, ekkor ugyanis a bíróság az említett személyt nyomban kötelezi a költségek megfizetésére (Pp. 77. §). A perköltség felől hivatalból határoz a bíróság, kivéve, ha az eljárásban nyertes fél a perköltség tárgyában való határozathozatal mellőzését kéri [Pp. 78. § (2) bekezdés]. A szabadalmi ügyekben az eljárási költségek — egyoldalú eljárás esetén a kérelmezőt terhelik. Ha azonban ellenérdekű fél is részt vett, a Pp. általános szabályai irányadók. Nem érvényesülnek azok a költségrendelkezések, amelyeket a Szt. X. fejezetén kívüli szabályok tartalmaznak az OTH előtti eljárásra [például Szt. 55. § (2) bekezdés]. Perköltség (eljárási költség) alatt azt a költséget kell érteni, amely akár a bíróság előtt, akár a bíróságon kívül merült fel — a felek eljárásának célszerű és jóhiszemű vitelével kapcsolatban (Pp. 75. §). Hozzátartoznak tehát az előzetes eljárási költségek, a képviseleti költségek (gazdálkodó szerv jogtanácsi képviselete esetén csökkentett mértékű ügyvédi díjnak megfelelő költség) és egyéb felmerült költségek. Amennyiben ezek — természetüknél fogva — nem közvetlenül a fél előlegezésével merültek fel (mint például az illetéklerovás, képviseleti díj stb.), az előlegezésről a bíróságnak kell határoznia (például bizonyítási költségek, szakértői dij). Az eljárást befejező határozatnak a fél által előlegezett költségek viseléséről kell döntenie, a Pp. 80—83. §-ainak megfelelő alkalmazásával. Általános szabályként az eljárásban vesztes felet kell a költségek viselésére kötelezni [Bvr. 10. § (3) bekezdés]. A tárgyaláson hozott végzéseit a bíróság a jelenlevőkkel kihirdetéssel közli. Amennyiben ezek ellen külön fellebbezésnek van helye (például bírságoló végzés) a fellebbezési határidő a kihirdetéssel kezdődik. Az ügy érdemében hozott végzését azonban a bíróság minden esetben kézbesítés útján közli [Bvr. 155
