Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)
II. fejezet - 1. Az iparjogvédelmi jogviszonyok rendszere
Hivatal elnöke együttesen a „Kiváló Feltaláló” kitüntetés arany, ezüst vagy bronz fokozatát adományozhatja. A találmányi tevékenység fejlesztésében kiemelkedő eredményt elért személyeknek a miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) kitüntető díjat adományozhat. A találmányi díjviták eldöntése bírósági útra tartozik. A perek lehetséges megelőzése céljából az Országos Találmányi Hivatal Újítási és Találmányi Szakértői Testületé megbízás alapján szakértői véleményt ad olyan díjazási ügyekben, amelyekben bírósági eljárás még nem indult meg. Ha egy munkavállaló találmánya nem minősül szolgálati jellegűnek, e szabad vagy személyi találmánnyal rendelkezhet. Nincs azonban akadálya annak, hogy a munkáltató vételi jogot (opciót) kössön ki az alkalmazott bármely találmányára a polgári jog általános szabályai szerint. 1.4.6. Szolgálati ipari minták Ha a szerzőnek munkaviszonyból vagy más jogviszonyból folyó kötelessége, hogy a mintát megalkossa (szolgálati minta), a mintaoltalom a munkáltatót vagy a más jogviszony alapján jogosultat illeti meg. Ha a munkáltató (a más jogviszony alapján jogosult) a mintaoltalomra nem tart igényt, vagy ha a szerző írásbeli megkeresésére hatvan napon belül nem nyilatkozik, a mintával a szerző, illetőleg jogutódja rendelkezhet. A szolgálati minta szerzőjét a minta értékesítése esetén díjazás illeti meg, amelynek összegét — a gazdasági eredménnyel arányosan — szerződésben, az iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotásokra vonatkozó szerzői díj feléig terjedő mértékben lehet megállapítani. Az említett szerzői díj összegszerűségét a 14/1989. (V. 13.) MM rendelet határozza meg, az egyes alkotásokat három csoportba sorolva. Az ipari tervezőművészeti alkotások szerzői díja a termelői ár 0,1—3%-a, amelynek 50%-a a szolgálati ipari minta díj. A fentiek nem érintik a szerzői jogi védelemben részesülő minta jogosultjának a szerzői jogi szabályok alapján járó díjazását. 1.4.7. A védjegy mint szellemi alkotás A védjegyként lajstromozható megjelölések egy része eredetét tekintve nem szellemi alkotás, hanem családnév (pl. Ganz). Amennyiben a megjelölés szellemi alkotáson alapul, annak díjazása nem a védjegyjogi, hanem általában a munkajogi vagy szerzői jogi (pl. a grafikai művekre irányadó) szabályok szerint, esetleg pályadíj formájában történhet (pl. fantáziaszó „kitalálása” esetében). 149
