Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)
II. fejezet - 1. Az iparjogvédelmi jogviszonyok rendszere
1.4. Az iparjogvédelem körébe sorolt szellemi javakkal összefüggő alkotómunkára és az alkotások felhasználására irányuló belső jogviszonyok 1.4.1. A belső jogviszonyok értelmezése A belső jogviszonyok alatt azokat a döntően a szolgálati alkotásokhoz fűződő újítási, találmányi, ipari minta alkotási, felhasználási és díjazási viszonyokat értjük, amelyek elsődlegesen „kapun belüli”, vállalati kategóriákhoz kötődő, belső vállalati döntéseket igénylő és vállalati dolgozókat érintő ösztönzési kérdésként jelennek meg. Az alapvetően belső jelleget nem zárja ki, hogy ezek a viszonyok kormányzati szintű jogszabályon alapulnak, nem munkajogi, hanem polgári jogi természetűek, továbbá, hogy kisebb mértékben érinthetnek nem munkaköri kötelesség keretében alkotókat vagy külső személyeket is. A belső jogviszonyok mögöttes, háttér kapcsolatrendszerként végigkísérik az alapjogviszonyokat, valamint az alkotásra és felhasználásra irányuló külső jogviszonyokat. 1.4.2. A szolgálati szellemi alkotásokkal összefüggő alapkérdések A szolgálati szellemi alkotások napjainkban nemzetközileg is domináns szociológiai, gazdasági realitásként jelennek meg a „szabad”, munkaviszonyon kívüli alkotásokkal szemben, mivel az egyre komplexebb és tőkeigényesebb alkotások kifejlesztése döntően munkaviszony keretében történik. A szolgálati szellemi alkotások kapcsán ütközik egyrészről az iparjogvédelem elve, amely szerint az alkotás főszabályként az alkotóé, másrészt a munkajog ezzel ellentétes elve, amely szerint a munkaeredmény (beleértve a szellemi alkotásokat, belső know-how jellegű ismereteket, tapasztalatokat) a munkaadóé. A szolgálati jellegű tevékenységért elsősorban a szolgálati (munka-) viszonyt rendező szerződés szerinti bér, illetőleg díjazás jár, kíilöndíjazásra csak kivételesen, külön jogszabály vagy szerződés, illetőleg belső szabályzat alapján van lehetőség. Ilyen külön — a munkadíjazáson felüli — díjazási jogcímként alakult ki egyes országokban az újítások, szolgálati találmányok, szolgálati ipari minták díjazása. A magyar szabályozás szerint a munkaköri kötelesség keretében végzett, 136