Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)

II. fejezet - 1. Az iparjogvédelmi jogviszonyok rendszere

A védjegyjog tipikusan egyalanyú gazdálkodási jog. ezért a védjegy oltalmát általában csak gazdasági tevékenység folytatására jogosult individuális személy vagy szervezet kérheti. Több szervezetet kollektív (együttes) vagy tanúsító^ védjegy („certification mark”) formájában illethet meg a megjelölés közös használatának joga. Az együttes védjegy a zártabb, klubszerű jogi konstrukció (pl. Woolmark, ÁHV), amikor a valamely szervezettel bíró érdekelt tagvállalatok áruinak közös jellemzői vannak, és a szervezetük ellenőrzi a védjegy használatát.

A tanúsító védjegyet az objektív vizsgálatot végző védjegyjogosulton kívül bármely, a megállapított standard-követelménynek megfelelő árut forgalmazó cég használhatja, ezért ez nyitottabb jogi konstrukció. A magyar védjegyjog nem nevezi meg a tanúsító védjegyet, de egyes jelzések (pl. a KERMI „KTC” jelzése, a Kiváló Áruk Fóruma „KÁF” jelzése) „quasi tanúsító védjegyként” funkcionálnak. Hasonló kollektív típusú — a tanúsító jelzés és a földrajzi származásjelzés közötti — megjelölés az ún. országjelzés (pl. „Gutes aus Ungarn” a Hungexpo koordinálása mellett).

Mód van az együttműködés során a partnerek védjegyeinek összekapcsolt, kettős, kombinált használatára (pl. Rába—MAN, ITT—NOKIA „védjegyházasság” ún. „combined trademarks”).

Az ún. „védjegycsalád” vagy más néven társult védjegy (associated trademarks) esetén nem „kollektív típusú” megjelölésről van szó, hanem arról, hogy a védjegyjogosult több kisebb-nagyobb eltérést mutató — de lényegében egy vállalati szimbólummag körül kialakított, közös alapmotívumú — védjegyet használ a különböző alkalmazási területű termékeire (pl. TOMI-változatok, GRAB-változatok, a TERTA, TERTACOM, COMPUTERTA). Ez hatékonyabban terjeszti ki az „alapvédjegy” oltalmát, mint az egyes országokban használat nélkül megengedett defenzív védjegyek.

A magyar védjegyjog szabályai szerint védjegyoltalom csak az Országos Találmányi Hivatal által lajstromozott megjelölést illeti meg. A védjegyoltalom nélkül használt megjelölésekhez fűződő birtokhelyzet azonban a titokvédelemre, illetve a tisztességtelen verseny tilalmára vonakozó szabályok alapján oltalomban részesülhet.

Ha több bejelentő azonos vagy hasonló megjelölés lajstromozását kéri, a védjegyet annak javára kell lajstromozni, akinek korábbi elsőbbsége van, kivéve, ha valamelyik érdekelt az elsőbbséget megelőző használatot igazol. A védjegyre oltalmat: vállalat, szövetkezet, gazdasági tevékenység folytatására feljogosított más szerv vagy személy (a továbbiakban együtt: vállalat) szerezhet. A védjegyjogi vállalat fogalom magában foglalja a gazdálkodó szervezetek és azokon belül a gazdasági társaságok (betéti társaság, közkereseti társaság, ezen belül gmk, egyesülés, közös vállalat, kft., rt.) teljes körét. Termelő vállalatok mellett (pl. Tungsram) szolgáltató vállalat (pl. IBUSZ) és kereskedelmi vállalat (pl. Skála, Centrum) is szerezhet védjegyoltalmat a megjelölésre.

115