Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)

II. fejezet - 1. Az iparjogvédelmi jogviszonyok rendszere

Sajátos kapcsolódás, részben átfedés van az iparművészeti alkotások és az ipari minták között, amelynek következtében oltalmuk kumulálódhat. Elvi megkülönböztetésüknek az az alapja, hogy a szerzői jogi védelemben részesülő iparművészeti alkotás esztétikai igényeket kielégítő eredetiséget, művészi értékű „egyéniséget” ad a műpéldánynak. Ezzel szemben az új ipari minta — mint az áru „piaci ruhája” — az áru külsejével szembeni tömegigényeket (divat, modernség, tetszetősség stb.) kielégítő kereskedelmi egyediesítést szolgálja az eredetiség, illetve a művészi színvonal követelménye nélkül. Az iparművészeti alkotás tehát alkalmas lehet ipari mintaoltalomra, ezzel szemben az olyan ipari minta, amely művészi tulajdonságokkal nem rendelkezik, nem élvezhet szerzői jogi védelmet.

Egyes országokban (pl. USA) a szerzői jogi védelem előfeltételének tekintik, hogy a külső kialakítás olyan festészeti, grafikai vagy szobrászati jegyeket hordozzon, amelyek elvileg a terméktől függetlenül is azonosíthatók, míg az ipari minta elvileg nem választható el attól a terméktől, amelyen alkalmazzák.

Ha a jellegzetes háromdimenziós ipari minta (pl. palack) a kiterjedt piaci használat révén összekapcsolódik meghatározott áruval (pl. itallal, parfümmel), és így egy második jelentést („secondary meaning”) nyer, egyes országokban (pl. USA, Magyarország) elvileg védjegyoltalomban is részesülhet.

Gazdasági fejlődésünk és nemzetközi kapcsolatunk bővülésének jelenlegi szakaszában az ipari formatervezési tevékenység, mint a gyártmányfejlesztés egyik igen fontos területe, fokozódó szerephez jut a termékek versenyképességének fejlesztésében. Jelentősen megnövekedett ugyanis az igény különösen az exportpiacokon az áruk tetszetős és korszerű külső kialakítása iránt:

A formatervezés a termékek külalakjának világviszonylatban új, tetszetősebb és funkcióit jobban kifejező kialakításával növelheti azok használati értékét. Gazdasági célja, feladata, hogy a termék külső formájának esztétikai és ergonómiai szempontból kedvezőbb kialakítása révén javítsa annak hazai és világpiaci versenyhelyzetét, növelje kelendőségét, és minél nagyobb mérvű nyereséget tartalmazó eladási ár elérését tegye lehetővé.

Az ipari mintaoltalomról szóló 1978. évi 28. tvr. szerint az oltalomban való részesítés követelménye, hogy az ipari termék külső formája világviszonylatban új legyen. A belföldön vagy külföldön már korábban megismerhetővé vált, tehát a közkincs körébe került azonos, vagy az összetéveszthetőségig hasonló vizuális hatást keltő forma tehát újdonságrontó. Újdonságrontó körülmény bármely, például a kérdéses kialakítású termék forgalomba hozatala, sajtótermék vagy egyéb, a technikai adottságok folytán lehetséges nyilvánosságra jutás, amely olyan mértékű, hogy a mintát bárki előállíthatja.

A minta nem részesülhet oltalomban, ha

— a termék rendeltetésszerű használatát hátrányosan befolyásolja;

nem ad a terméknek jellegzetes külső formát, tehát kizárólag funkcionális

105