Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1986)
II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma
kosa — köteles a létrejött találmányt munkáltatója tudomására hozni, az arra vonatkozó leírást, rajzokat, egyéb dokumentációt, mintadarabot a munkáltató rendelkezésére bocsátani. Az Sztn. vezette be azt a rendelkezést, hogy ha a találmány ismertetésének átvételétől számított kilencven napon belül a munkáltató nem tesz szabadalmi bejelentést, a bejelentés megtételére — a munkáltató egyidejű írásbeli értesítése mellett — a feltaláló is jogosult. Ha az értesítés átvételétől számított hatvan napon belül a munkáltató nem nyilatkozik arról, hogy a szabadalomra igényt tart, a szolgálati találmánnyal a feltaláló, illetve jogutódja rendelkezhet. A kilencven nap elteltével tehát a feltalálónak csak bejelentési joga nyílik meg, a találmánnyal egyébként még nem rendelkezhet. A hatvan nap elteltével viszont — a törvény rendelkezése folytán — úgy kell tekinteni, mintha a munkáltató hozzájárult volna ahhoz, hogy a találmánnyal a feltaláló rendelkezzék. Ez a hatvan napos határidő a munkáltató számára jogvesztő. Abban az esetben, ha a feltaláló eredetileg saját nevében jelentette be a szolgálati találmányt, de a munkáltató fellépése után nem vitatja, hogy a megoldás szolgálati jellegű, a munkáltató és a feltaláló bármikor közölheti az OTH-val, hogy a találmány szolgálati jellegű. Az erre vonatkozó nyilatkozatokat megfelelő bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A megfelelő bizonyító erőhöz a gyakorlat szerint elég az okirat aláírása mindkét fél részéről. Ha a találmány szolgálati jellege kérdésében bármikor vita támad, az ezzel kapcsolatos eljárás minden esetben bírósági útra tartozik. Az OTH előtt tehát ilyen címen jogvitának nincs helye, és az OTH hivatalból sem folytat vizsgálatot abban a kérdésben, hogy a szabadalmi bejelentésben foglalt találmány nem szolgálati jellegű-e. A vállalati érdekek védelméről magának a munkáltatónak kell gondoskodnia. Ennek egyik módja az, ha a vállalat megfelelő belső szabályozást ad ki a szolgálati találmányok vállalaton belüli kezeléséről, bejelentéséről, nyilvántartásáról pl. ügyrend, iparjogvédelmi szabályzat, igazgatói utasítás formájában. Másik módja pedig a szabadalmi közzétételek és megadások rendszeres figyelése. Meg kell jegyezni, hogy a nemzetközi magánjog szerint a találmányok szolgálati jellege és az abból eredő jogok tekintetében általában a munkavégzés helye szerinti jog irányadó. Ennek megfelelően az Szt. 9. §-ának rendelkezései és a szolgálati találmányokkal összefüggő egyéb szabályok külföldi állampolgárságú feltalálók Magyarországon bejelentett szolgálati találmányaira általában nem vonatkoznak, kivéve, ha a munkavégzés helye szerinti jognak a magyar jog minősül (pl. a külföldi feltaláló magyar kutatóintézetben dolgozik). A szolgálati találmányokra vonatkozó magyar jogszabályi rendelkezések ugyanakkor biztosítják a magyar jog hatálya alá eső szolgálati találmányok feltalálóinak és a feltalálók munkáltatóinak 87
