Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1986)
II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma
[az Szt. 9. § (2) bekezdéséhez] Vr. 5. § (1) (Hatályát vesztette.) (2) Ha a munkáltató hozzájárul ahhoz, hogy a találmánnyal a feltaláló, illetve jogutódja rendelkezzék, ez utóbbi elfogadó nyilatkozatával a szabadalmi igény, illetve a szabadalmi jog átszáll. A találmány szolgálati vagy magán jellegét a fenti rendelkezések alapján az alábbi két kritérium alapulvételével kell megállapítani: 1. fennállt-e munkaviszony vagy más jogviszony a munkáltató és a feltaláló között a találmány megalkotásakor, 2. ez a munkaviszony vagy más jogviszony olyan volt-e, hogy a feltalálónak új megoldásokat kellett kidolgoznia, 3. a találmány abba a tárgykörbe tartozik-e, amelyben a feltalálót ilyen kötelezettség terhelte. A szolgálati jelleghez a feltaláló és valamely munkáltató között a találmány megalkotása idején kell munkaviszonynak vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak fennállnia. Döntő' az a körülmény, hogy a találmánynak a szabadalmazhatósághoz szükséges szintű kidolgozása a munkaviszony vagy egyéb jogviszony keretei között történt-e. Annak, hogy a feltalálóban már a munkaviszony vagy egyéb jogviszony létesítése előtt is felmerült a találmány alapötlete, nincs jelentősége. Ha a találmány kidolgozása a munkaviszony vagy egyéb jogviszony megszűnése után történt, nem áll fenn a szolgálati jelleg akkor sem, ha a korábbi munkaviszonyban vagy egyéb jogviszonyban ilyen megoldások kidolgozása a feltaláló kötelessége volt. Munkáltatón az állami vállalatot és az állam más önállóan gazdálkodó vagy költségvetési szervét, szövetkezetét, szövetkezeti vállalatot, társadalmi szervezetet és egyesületet, ezek vállalatát, továbbá mindazokat kell érteni, akik dolgozót munkaviszony vagy munka végzésére irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztathatnak, így magánmunkáltatókat (gmk, pjt, kisiparos) is. A munkaviszony a Munka Törvénykönyve alapján létrejött, munkavégzésre irányuló jogviszony. Munkaviszony a másodállás és mellékfoglalkozás, a határozott és határozatlan időre létesített munkaviszony is. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony állhat fenn különösen polgári jogi szerződés (megbízás, vállalkozás stb.), továbbá szövetkezeti tagság alapján. A polgári jogi szerződés létrejötte — a polgári jog általános szabályai szerint — akkor is megállapítható, ha azt a felek nem foglalták írásba, hanem szóban állapodtak meg, vagy pedig ráutaló magatartással juttatták kifejezésre szerződési akaratukat (pl. a feltaláló a vállalat által rendelkezésre bocsátott anyagi-technikai eszközöket használja fel a 85