Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1986)

II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma

[az Szt. 9. § (2) bekezdéséhez] Vr. 5. § (1) (Hatályát vesztette.) (2) Ha a munkáltató hozzájárul ahhoz, hogy a találmánnyal a feltaláló, illetve jogutódja rendelkezzék, ez utóbbi elfogadó nyilatkozatával a szaba­dalmi igény, illetve a szabadalmi jog átszáll. A találmány szolgálati vagy magán jellegét a fenti rendelkezések alapján az alábbi két kritérium alapulvételével kell megállapítani: 1. fennállt-e munkaviszony vagy más jogviszony a munkáltató és a feltaláló között a találmány megalkotásakor, 2. ez a munkaviszony vagy más jogviszony olyan volt-e, hogy a feltalálónak új megoldásokat kellett kidolgoznia, 3. a találmány abba a tárgykörbe tartozik-e, amelyben a feltalálót ilyen kötele­zettség terhelte. A szolgálati jelleghez a feltaláló és valamely munkáltató között a találmány meg­alkotása idején kell munkaviszonynak vagy munkavégzésre irányuló egyéb jog­viszonynak fennállnia. Döntő' az a körülmény, hogy a találmánynak a szabadal­mazhatósághoz szükséges szintű kidolgozása a munkaviszony vagy egyéb jog­viszony keretei között történt-e. Annak, hogy a feltalálóban már a munkaviszony vagy egyéb jogviszony létesítése előtt is felmerült a találmány alapötlete, nincs jelentősége. Ha a találmány kidolgozása a munkaviszony vagy egyéb jogviszony megszűnése után történt, nem áll fenn a szolgálati jelleg akkor sem, ha a korábbi munkaviszonyban vagy egyéb jogviszonyban ilyen megoldások kidolgozása a fel­találó kötelessége volt. Munkáltatón az állami vállalatot és az állam más önállóan gazdálkodó vagy költségvetési szervét, szövetkezetét, szövetkezeti vállalatot, társadalmi szervezetet és egyesületet, ezek vállalatát, továbbá mindazokat kell érteni, akik dolgozót mun­kaviszony vagy munka végzésére irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoz­tathatnak, így magánmunkáltatókat (gmk, pjt, kisiparos) is. A munkaviszony a Munka Törvénykönyve alapján létrejött, munkavégzésre irányuló jogviszony. Munkaviszony a másodállás és mellékfoglalkozás, a határo­zott és határozatlan időre létesített munkaviszony is. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony állhat fenn különösen polgári jogi szerződés (megbízás, vállal­kozás stb.), továbbá szövetkezeti tagság alapján. A polgári jogi szerződés létre­jötte — a polgári jog általános szabályai szerint — akkor is megállapítható, ha azt a felek nem foglalták írásba, hanem szóban állapodtak meg, vagy pedig rá­utaló magatartással juttatták kifejezésre szerződési akaratukat (pl. a feltaláló a vállalat által rendelkezésre bocsátott anyagi-technikai eszközöket használja fel a 85

Next

/
Oldalképek
Tartalom