Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1986)
II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma
Ugyanez vonatkozik a megjelöléssel kapcsolatos névelírási hibákra (pl. ha a feltaláló cirillbetűs nevét helytelenül írták át latin betűkkel). A vélelem eljárásjogi következménye, hogy ha valaki társszerzőségi vagy találmánybitorlási pert indít, őt terheli a bizonyítás azzal szemben, aki a szabadalmi bejelentésben feltalálóként szerepel. Végül az említett vélelemnek sajátos anyagi jogi szerepe is van. Ennek alapján dől el ugyanis a feltalálói minőség akkor, ha több személy egymástól függetlenül alkotta meg ugyanazt a találmányt. Ilyenkor az egymástól független alkotók közül szabadalomjogilag nem azt kell feltalálónak tekinteni, aki korábban alkotta meg találmányát (ennek bizonyíthatósága különben is kétséges), hanem azt, aki az OTH-hoz benyújtott korábbi elsőbbségű bejelentésben feltalálóként szerepel. E tekintetben a vélelem megdönthetetlen. Hiába bizonyítja valaki, hogy a bejelentésben megnevezett feltalálóktól függetlenül ő már korábban megalkotta a találmányt. A függetlenség kizárja a társszerzőséget, és a független alkotók között a törvény . rendelkezése folytán „versenyfutás” van. A jogvesztés egy különös esetével állunk itt szemben, ami összhangban van a törvény ama rendelkezésével [Szt. 8. § (3) bek.)], hogy több független feltaláló esetén a szabadalmi igény azt illeti, aki a találmányt hamarább jelenti be szabadalmaztatásra. A törvény biztosítja a feltalálónak — a Párizsi Uniós Egyezmény 4ter cikkével összhangban — azt a jogot, hogy a szabadalmi iratok (szabadalmi okirat, lajstrom, Szabadalmi Közlöny stb.) őt e minőségben feltüntessék még akkor is, ha egyébként nem ő a találmányból eredő vagyoni jogok jogosultja (pl. a találmány átruházása vagy szolgálati találmány esetén). E vonatkozásban külön említést érdemel a feltaláló nevének védelme. A névre mint árujelzőre a védjegyjog szabályai szerint szerezhető kizárólagos jog. A feltaláló (szabadalmas) jogosult arra, hogy megfelelő feltételek fennállása esetén nevét védjegyként lajstromoztassa. Ha a feltaláló nevét védjegyként maga nem lajstromoztatta, a név más által történő lajstromoztatása csak hozzájárulása alapján lehetséges. A jogosulatlan lajstroifiozás ellen a feltaláló a védjegyjog szabályai szerint felléphet. Ha a feltaláló neve védjegyoltalom alatt áll, a hasznosítási szerződésben célszerű arról is rendelkezni, hogy a hasznosító számára a védjegy használatát is engedélyezi-e a jogosult. A személynév védelmére vonatkozó polgári jogi szabályok (Ptk. 77. §) értelmében más nevének jogosulatlan használata a névviselési jog sérelmét jelenti. Ezért a feltaláló neve csak kifejezett hozzájárulása esetén használható a találmány szerinti termék megjelölésére. A jogosulatlan névfeltüntetés ellen tehát a polgári jog szabályai abban az esetben is védelmet nyújtanak, ha a szóban forgó nevet védjegyként nem lajstromoztatják. Másrészt a feltaláló csak a szabadalmi iratokon követelheti nevének feltüntetését, a találmány szerinti terméken nem. 80
