Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1986)

V. fejezet - 5. Az iparjogvédelmi képviselet szabályai

sításból eredő károk őt terhelik. A képviselő nem fejthet ki olyan tevékenységet, amely ellentétes a megbízás tárgyával és a megbízó érdekeibe ütközik. A képviselő az ügyet köteles a rá irányadó ügyviteli szabályok szerint iktatni, a határidőkről, ezek teljesítéséről nyilvántartást vezetni, a rendelkezésére bocsá­tott pénzről, okmánybélyegekről könyvelést vezetni és ezekről írásban elszámolni. Érdemi döntésről a megbízót haladéktalanul értesíteni kell és tájékoztatást kell adni a jogorvoslati lehetőségekről. Amennyiben a megbízó értesítése lehetetlen vagy sikertelen, jogai megvédése vág}’ érvényesítése érdekében el kell járni és célszerű erről az eljáró hatósághoz vagy bírósághoz bejelentést tenni. Célszerű a megbízáskor írásban megállapodni, hogy több megbízó esetén ki jo­gosult a megbízók nevében utasítást, tájékoztatást adni. Ez azonban nem menti fel a képviselőt azon kötelességének teljesítése alól, hogy a megbízók mindegyikét tájékoztassa. Amennyiben azonos ügy képviseletére többen adnak megbízást és utasításaik egymásnak ellentmondanak vagy bármelyikük érdekébe ütközik, összeférhetet­lenség keletkezik, őket a várható következményekre figyelmeztetni kell. Egyező álláspont hiányában jogvesztés nélkül a képviseletről le kell mondani. A képviselő köteles a rábízott ügyben a jogszabályoknak megfelelően eljárni. Akadályoztatása esetén jogosult helyettes közreműködését igénybe venni, de er­ről köteles megbízóját tájékoztatni. Olyan helyettes közreműködése nem vehető igénybe, aki részéről az ügy ellátása összeférhetetlen vagy akinek igénybevétele ellen a megbízó tiltakozott. 5.3. A megbízás köre A megbízás általában az ügy vitelére vonatkozik. Egyes eljárási cselekmények teljesítésére vagy okiratok szerkesztésére és beadványok szerkesztésére is lehet megbízást adni. Kétség esetén a megbízást mindig az ügy teljes vitelére adott meg­bízásnak kell tekinteni. A meghatalmazás is mindig az ügy teljes ellátására szól. A meghatalmazás kor­látozható, de a korlátozás csak annyiban, és abban a körben érvényes, amennyi­ben az magából a meghatalmazásból kitűnik. 5.4. A meghatalmazottak köre Több személynek, képviselőnek is adható a megbízás azonos ügy ellátására. Ilyenkor a megbízásnak és a meghatalmazásnak tartalmaznia kell, hogy az eljárás melyik részére vagy milyen körére terjed ki a meghatalmazott eljárási jogosult­sága.

Next

/
Oldalképek
Tartalom