Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1986)
V. fejezet - 5. Az iparjogvédelmi képviselet szabályai
kozó szabályok az irányadók a jogszabályokban meghatározott korlátokkal és további kötelezettségekkel. Az ügyész fontos állami vagy társadalmi érdekből, illetőleg, ha a jogosult jogainak védelmére bármely okból nem képes, valamint a per bármely szakában felléphet a törvényesség érdekében. A képviseleti jogosultságot rögzítő fenti felsorolásból egyértelmű, hogy különbséget kell tennünk az ún. iparjogvédelmi státus ügyekben történő képviselet és a peres vagy egyéb eljárásokban kifejtett képviselői tevékenység és jogosultság között. Az állami vállalatok keretében létrehozott szabadalmi ügyvivői iroda, a szabadalmi ügyvivő, illetve szabadalmi ügyvivői munkaközösség az oltalmi jogok elnyerésére, fenntartására, megszüntetése és megvédése érdekében képviseli megbízóját. Eljár továbbá előhasználati jog megállapítása, kényszerengedély adása, ezért járó ellenérték megállapítása iránti és bitorlási ügyekben. Képviselő megbízása általában nem kötelező. A szabadalmi törvény 36. §-a szerint azonban az Országos Találmányi Hivatal indokolt esetben elrendelheti, hogy a fél képviselőként vagy társképviselőként szabadalmi ügyvivőt vagy ügyvédet bízzon meg. Külföldi személy az Országos Találmányi Hivatal előtti eljárásban köteles belföldi lakóhellyel rendelkező szabadalmi ügyvivőt, ügyvédet vagy arra jogosult más személyt képviseletével megbízni. Ugyanilyen rendelkezést tartalmaz a Védjegytörvény 22. §-a is, amely szerint az Országos Találmányi Hivatal indokolt esetben elrendelheti, hogy a fél képviselőként vagy társképviselőként szabadalmi ügyvivőt vagy ügyvédet bízzon meg. Külföldiek tekintetében a szabály azonos. A képviselőnek adott meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A szabadalmi ügyvivőnek vagy ügyvédnek adott meghatalmazás érvényességéhez elegendő, ha azt a meghatalmazó aláírja. 5.2. A képviseletre adott megbízás létrejötte A képviseletre adott megbízás ennek elfogadásával jön létre. A megbízás vállalása előtt mérlegelni kell, hogy a megbízás vállalása és ellátása tekintetében nem áll-e fent összeférhetetlenség. Az összeférhetetlenség oka alanyi vagy tárgyi lehet. Alanyi okból összeférhetetlen a megbízás vállalása, pl. az esetben, ha a képviselő az ellenérdekű felet képviseli vagy képviselte, vagy meghatározott időpontot megelőző időszakban az elbíráló hatóság vagy bíróság tagja, alkalmazottja volt. Tárgyi okból összeférhetetlen a megbízás vállalása, pl. ha a képviselő azonos találmányi megoldására vonatkozó találmány tekintetében már képviseleti megbízást vállalt vagy ilyen megbízást teljesít. 626
